Hausner Gábor szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 9. (Budapest, 2007)
ÉRTEKEZÉSEK, TANULMÁNYOK - SZOLECZKY EMESE - CS. LENGYEL BEATRIX: „Az emberevő Canibálok is megjelentek" Az 1896-os Albatros-szerencsétlenség egy túlélő szemével
Béla 13 dereskei lelkészhez írt levelében, mint szemtanú oly érdekesen és hitelesen írja le ama balesetet, hogy - úgy hisszük összes olvasóink szívesen veszik annak közlését, bár az egyházias vonatkozásokat nélkülözi." - Az események azonban a szerkesztőre is hatottak, aki finoman „manipulálta" az írásművet. A lényegi történéseket stilisztikailag módosította, a hangsúlyokat áthelyezte - és néhány ponton kiegészítette a levelet regényes fordulatokkal, amelyek a tengerész eredeti leveléből teljesen hiányoznak. E változtatásokkal akaratlanul is a vernéi előképhez tette hasonlóvá a leírást, amely azonban az átdolgozással történeti hitelességéből sokat vesztett. Más sajtóorgánum nem figyelt fel a közlésre, a magyar túlélőre. A levél a család birtokában maradt egészen 1994-ig, amikor a Neupor Kálmánt ábrázoló fényképekkel együtt a Hadtörténeti Múzeumnak adományozták. 14 Közreadását több szempontból tartjuk indokoltnak: a hajdani pápai diák ismereteink szerint a guadalcanali incidens egyetlen olyan szemtanúja, aki részletekbe menően, magánlevélben örökítette meg élményeit, ráadásul közvetlenül az események után. Egyetlen vele maradt felettese a bennszülöttekkel való öszszetűzés során életét vesztette; másik katonai elöljárója a kettévált expedíció másik részével élte túl a támadást, így szűkszavú hivatalos beszámolója is az ott történtekre koncentrált. Neupor hazaírt levele megjelenési helye miatt jelentősége dacára soha nem kapott történeti forrásként nyilvánosságot, noha számos olyan momentumot tartalmaz, amely a korabeli jelentésekből, beszámolókból kimaradt. S végül, de nem utolsó sorban históriai érdekességén és értékén túl nyelvi csemege: általa pontosan érzékelhető, miként hatott egy magyar anyanyelvű fiatalemberre és annak szókincs-változására a cs. és kir. Haditengerészet kötelékében eltöltött, német vezényleti nyelvű idő. A Salamon-szigetek ma sem tartoznak a könnyen megközelíthető turista-látványosságok körébe. Mit keresett a világ eme eldugott zugában az osztrák-magyar flotta egyik hajója? Mivel mára nemcsak Neupor Kálmán személyét, hanem az egész expedíció históriáját belepte a feledés homálya, mindenképpen szükségesnek látjuk a szerencsétlenséghez vezető körülmények felidézését. Az előzménynek tekinthető tengerentúli expedíciók 15 és az ALBATROS Illik mindenekelőtt a hadiflotta jeles hajójával, az expedíciónak is nevet adó S. M. S. ALBATROS-szal megismerkednünk. E közepes nagyságú ágyúnaszád az 1860-1870-es években szokásos típusterv szerint készült, és így 1895-re a flotta titzky-gyűjtemény" néven a bécsi Museum für Völkerkunde tulajdonába, ahol a mai napig fennmaradt. 13 Neupor Béláról Gulyás Pál (szerk.): Magyar írók élete és munkái. (Reprint) Budapest, 2002. XIX. k. col. 530.; Neupor Béla: Egyházi beszéd. (Hazánk ezeréves fennállásának emlékünnepén) I-III. Dunántúli Protestáns Lap, 1896. (VII. évf.) 22. sz. 344-346 p.; 23. sz. 358-360. p.; 24 sz. 378-381. p. 14 HTM Gyarapodási napló 229/97 sz., Adattár AT 1421-98 ltsz., Kéziratos Emlékanyag-gyűjtemény 98.14.1/KE ltsz., Fotóarchívum 94.785-793/Fk.
