Hausner Gábor szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 9. (Budapest, 2007)

KÖZLEMÉNYEK - MAKAI ÁGNES: A Mária Terézia Katonai Rend alapításának időpontjáról

Lotharingiai Károlyt még a szerencse is elhagyta: Browne tábornagy súlyosan megsebesült, a küzdelem legkritikusabb pillanataiban pedig a herceg rosszul lett, szívrohamot kapott, s emiatt hátra kellett őt szállítani. A csata kimenetele mindezek hatására koradélutánra eldőlt, mivel a császári-királyi sereg vezér és vezetés nélkül maradt. Egy része, a herceggel együtt, Prága falai mögött keresett menedéket, amelyet a poroszok körülzártak. Az osztrák had jobbszárnya - a lovasság jelentős részével - Kolin felé vonult vissza, hogy a közeledő Daun seregéhez csatlakozhasson.

23 Az 1757. május 6-i prágai csatában - bár II. Frigyes győzött - mindkét fél jelentős veszteségeket szenvedett. Meg kell emlékeznünk arról, hogy a császári-királyi haderő s a benne részt vevő magyar csapattestek derekasan helytálltak. Közülük Hadik András huszárjai mellett számos gyalogezred katonái, s különösen a 33. és az 52. gyalogezred gránátos századai harcoltak igen vitézül. ElA prágai csata porosz emlékérme ismerésként a gránátosok a királynő rendelete folytán a háború végéig kétszeres zsoldban részesültek.

24 Az 1741-ben felállított 3 3. gyalogezred Esterházy Miklós herceg vezetésével vett részt az ütközetben. Kevéssé ismert, hogy az 1753-1790 között a herceg parancsnoksága alatt álló alakulat XVIII. századi felszerelését az Esterházy család hercegi ágának fraknói (Forchtenstein) várában őrzik. Az „Ausrüstung" a kiállításon megtekinthető, a várról kiadott vezető szövege megemlékezik az ezrednek a prágai csatában tanúsított kiemelkedő vitézségéről, s képet is közöl a felszerelést bemutató teremről.

25 A prágai csata győztese, Frigyes, aki nagy zsákmányt ejtett, május-június folyamán a körülzártak kiéheztetését, Prága feladását akarta kicsikarni. Kérdéses volt, hogy a városba szorult herceg és katonái meddig tudnak kitartani. Lotharingiai Károly tehát május 13-án, a királynő születésnapján, az új érdemrend-alapítás tervbe vett kihirdetésének napján Prágában ellenségtől szorongatva nem volt éppen rendjelalapítást bejelentő állapotban. Mint ahogy vélhetőleg a királynő s a bécsi udvar szereplői sem. A prágai csata időpontjában Kaunitz kancellár éppen útban volt Lotharingiai Károly tábora felé, majd Daun főhadiszállását útba ejtve, az ott frissen szerzett, lehangoló információkkal május 9-én ért vissza a vereség hírére megbolydult bécsi udvarba. Ügy ítélte meg a helyzetet, nem lehetetlen, hogy Frigyes előbb-utóbb az uralkodói székvárost veszi célba. Ezért a birodalom immár egyetlen ütőképes, Daun vezette seregének megerősítését tartották mindenek előtt a legfontosabbnak.

26 23 Broucek 1982. 77-79. p.j Bánlaki-Breit 155-56. p. 24 Bánlaki-Breit 157. p. 25 Burg Forchtenstein. Text: Mag. Heike Kroemer, wissenschaftliche Bearbeitung: Mag. Theresia Gábriel. Eisenstadt, 2000. 29. p.