Hausner Gábor szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 9. (Budapest, 2007)
ÉRTEKEZÉSEK, TANULMÁNYOK - GALVÁN KÁROLY: Egy európai hírű karmester: Philipp Fahrbach junior a budapesti helyőrségben
A budapesti garnizon A budapesti helyőrség teljes egészének bemutatása nem feladatom. A sok magasabbparancsnokság és különböző fegyvernemi egység közül csak a gyalogsági alakulatokkal foglalkozom, tekintettel arra, hogy csupán a gyalogezredek rendelkeztek zenekarral. Katonazenei téren mozgalmas, nyüzsgő élet folyt a székesfővárosban. Legrégebben az 58. (Ludwig Salvator-) gyalogezred együttese tartózkodott Budapesten, Asbóth Vilmos karmesterrel az élén. Azonkívül itt állomásozott a 37. (József főherceg-) gyalogezred „katonabandája" Carl Leibold karmesterrel és a 43. (báró Alemann-) gyalogezredé Heinrich Stróbl karmester vezetése alatt. A választék tovább bővült, amikor 1871-ben Budapestre vonult a 38. (báró Mollinary-) gyalogezred, amelynek zenekarát Wenzel Ludwig karmester irányította. Ugyancsak ez év augusztusában jött a magyar fővárosba a 65. (Ludwig Victor főherceg-) gyalogezred, zenekarának élén Jákob Háusler karmesterrel, és végül 1871. szeptember 12-én érkezett meg Péterváradról a 23. (báró Airoldi-) gyalogezred, amelynek a zenekarát ifj. Fahrbach Fülöp irányította. Ez a hat katonazenekar volt Budapesten 1871 őszétől. 17 A budapesti laktanyák elhelyezkedésére is vessünk egy pillantást, hiszen ezekben nyertek elhelyezést az említett ezredek és zenekarok. A pesti oldalon ez idő tájt még állt az Újépület hatalmas épületegyüttese, 18 a főváros katonai központja, a Károly-kaszárnya 19 és az Üllői úti Mária Terézia laktanya. 20 A budai oldalon pedig a Három Nyúl kaszárnya, 21 a Ferdinánd-kaszárnya a Várban 22 és ugyancsak a Várban a Fehérvári kapu laktanya. 23 A helyőrségben levő ezredeket időnként áthelyezték Pestről Budára és viszont. Az egyes zenekarok tevékenységéről leginkább a korabeli sajtó többnyire szűkszavú híranyaga árulkodik. Az akkori legjelentősebb lapok: a Pester Lloyd, az 17 Pl. Pester Lloyd (a. továbbiakban: PL) 1871. szeptember 12. 18 Az 1849-es megtorlások során a kivégzések színhelyeként elhíresült épület a Lipótvárosban, a mai V. kerületben, az Arany János utca - Nádor utca - Hold utca és az Országház határolta területen állt. Az óriási belső udvart bezáró négyszögletes épület építése 1786-ban kezdődött, már a napóleoni háborúk idején is funkcionált börtönként. A kiegyezés után a gyűlölt épület másfajta hasznosítására több terv született, végül 1897-ben lebontották. Helyén alakították ki a Szabadság teret. 19 Jelenleg a Főpolgármesteri Hivatal (V. ker. Városház u. 9-11). Eredetileg Invalidus-háznak épült. II. József (1780-1790) az invalidusokat, azaz a hadi rokkantakat átköltöztette Nagyszombatra, helyükre a 3. gránátos zászlóalj katonái kerültek. Az Invalidus-ház kisebb átalakítások után Károly-kaszárnya lett, nevében alapítóját, III. Károly császárt és királyt (1711-1740) örökítve meg. A belváros legnagyobb épületét és a hozzá tartozó telket 1894-ben a katonai kincstár eladta a fővárosnak. A Központi Városházának elnevezett épület Városház utcai részét 1897 novemberében, a többi részét két évvel később, 1899 novemberében vehette át a székesfőváros. 20 A Ferenc körút - Üllői út kereszteződésénél, a Corvin-közzel szemben állt a Mária Terézia-kaszárnya, melyből aztán Kilián György, majd Maiéter Pál laktanya lett. 211. ker. Fő utca 68. 22 Ma a Hadtörténeti Intézet, I. ker. Kapisztrán tér 2-4. 23 Az egykori Teleki-palotától északra, a budai vár Dísz téri Fehérvári kapuja mellett megmaradt két laktanya.
