Hausner Gábor szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 9. (Budapest, 2007)

KÖZLEMÉNYEK - BÁN ATTILA: Optikai távjelzés az első világháborúban

Kifejezetten nappali használatra rendszeresítették a napfényt a kívánt irányba visszaverő tükrös jelzőkészüléket (heliográf), mely a lovas távjelző járőrök alapfelszerelése lett. (3. kép) 1. kép: 90 cm-es reflektor távjelzésben Fényjelek Pont jelzése egy ütem, vonás jelzése négy ütem hosszan történt. A Morse-jel elemeinek elválasztására egy, a betűk elválasztására négyütemnyi szünetet alkalmaztak. A szó utolsó elemének jelzése után hosszú fényfelvillantást adtak az ellenállomás hasonló nyugtázó jelének vételéig. Az ütem mértéke ideális esetben percenként 200 volt.

14 Rendszeresített fényjelző eszközök Az alábbiakban ismertetett világítóeszközöket részben kifejezetten távjelzésre rendszeresítették, részben az elsődleges harcászati feladatok mellett, mellékfeladatként látták el azt. A teljesség kedvéért felsorolom a munkahelyek megvilágítására való eszközöket, melyeket távjelzésre már valóban csak végszükség esetén használtak. 14 Távbeszélő- és távjelző utasítás a m. kir. honvéd gyalogság számára. Budapest, 1910. 138-139. p.