Hausner Gábor szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 9. (Budapest, 2007)
ÉRTEKEZÉSEK, TANULMÁNYOK - SÜLI ATTILA: Egy litográfia és háttere: Zalatna. 1848. október 23-24.
1848. július 23-án Nemegyei egy Bartalics nevű iparost, a polgári őrcsapat tagját rendetlenségért börtönbe zárt, mire a nemzetőrség sok tagja a bányatanácsos lakása elé ment követelve a bebörtönzött szabadon engedését. Mivel elutasító választ kaptak, a tömeg a börtön elé vonult és kiszabadította a fogvatartottat. Ezután a fegyelem annyira meglazult, hogy a nemzetőrség feloszlott. Szeptember közepén a megyei alispán újjászervezte a csapatot 250 fős létszámmal, ide azonban a románok már nem voltak hajlandók belépni, hanem külön nemzetőrséget alakítottak. 29 A román nemzetiségi mozgalom ébredése Zalatnán 1848. április 9-én a helyi románság mintegy ezerfős gyűlése üdvözölte a magyarországi változásokat. 30 A gyűlés vezérszónoka, Petru Dobra ügyvéd a következő napon egy kiáltványt bocsátott ki, „Kedves polgártársaim" címmel. Ebben a törvényes hatalom respektálására szólítja fel a „pórnépet". A szerző nem zárkózik el az unió elől, ha a románság nemzeti jogait elismerik. Követelte az úrbéri viszonyok megszüntetését, a törvény előtt egyenlőséget és a közteherviselés bevezetését. 31 E békülékeny hangra feltétlenül szükség volt, mert az Erchegységben a paraszti mozgalmak a változások hatására új erőre kaptak. 1848 márciusában a kincstári uradalomhoz tartozó Búcsúmban az a hír terjedt el, hogy a parasztok ki akarják szabadítani egykori vezérüket, Varga Katalint a gyulafehérvári várbörtönből. 32 Április elején Abrudbányán és környékén a románok népgyűléseket tartottak, a templomokban vallásos énekek helyett lázító dalokat énekeltek, a város magyarsága pedig teljes rettegésben volt. 33 E mozgalmak már Alsó-Fehér vármegye vezetését is ellenlépések megtételére kényszeríttették. Simeon Bálinté verespataki lelkészt, Ion Buteanu abrudbányai ügyvédet és Avram Iancu táblai írnokot eltiltották az izgatásoktól és a népgyűléseken való részvételtől. Pogány György alispán és Boér Ferenc főbíró Zalatnára és Abrudbányára szállt ki a nép lecsendesítése céljából. 34 Április végén az abrudbányai főbíró azt jelentette az erdélyi fő kormányszéknek, hogy a románok fegyverkeznek és lándzsákat készítettnek, a román származású kincstári tisztviselők pedig lázadást szítnak a nép körében. 35 Az első balázsfalvi gyűlésre (1848. május 15-16.) Iancu és Buteanu az érchegységi parasztok társaságában érkeztek. Iancu a gyűlés után azt ígérte, hogy 29 Szilágyi 1898. 26. p.; Közérdek, 1891. 28. sz. 30 7. Tóth 1951.269. p. 31 Dragomir 1944. III. k. 4-5. p. dátum: Zalatna, 1848. április 10. 32/. Tóth 1951. 266. p. 33 Documente. I. k. 210. Fűzi Ferenc uradalmi írnok és alsó-uradalmi helyettes ispán levele Nemegyei Jánoshoz. Zalatna, 1848. április 7.; Uo. 219. Nemegyei levele a topánfalvi uradalmi ispánságnak. Zalatna. 1848. április 8. A helyi népgyűlések szemmel tartására utasított. 34 Documente. II. k. 79. br. Bánffy Miklós főispán levele gr. Teleki József gubernátorhoz. Nagyenyed, 1848. április 18. 35 Uo. II. k. 289. 1848. április 29