Hausner Gábor szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 8. (Budapest, 2005)

GYŰJTEMÉNYI- ÉS MŰHELYMUNKA - GALVÁN KÁROLY: „Ha elmész a csatába, gondolj ott a babádra..." Tallózás a Hadtörténeti Múzeumban őrzött első világháborús kották közt

2. Katona-nóták Kacsoh Pongrác

10 az első világháború éveiben gyűjtötte és a könnyebb énekelhetőség kedvéért átírta a magyar katonanótákat. Több kottája is megjelent. Az első füzete „Három katonanóta" címmel látott napvilágot Rózsavölgyinél, még a háború elején (R. és Tsa, 3701). Majd egyre bővült a gyűjtése, és végül hat füzetben jelentek meg dalai. „A közreadott gyűjtemény tartalmazza mindazokat az értékes és örökbecsű katonanótákat, melyeket eddig a háború felszínre hozott... legtöbbje csak szájról-szájra járt, nyomtatásban még nem jelent meg... A nóták színes, magyaros (nem cigányos) letétéről Kacsóh Pongrác dr. mesteri keze gondoskodott." - szól a beharangozó szöveg, amelynek utolsó sora is magáért beszél: „Daloljunk a katonákkal." „Csemiszli várába bennszorult a muszka Bennszorult sok ágyú, sok szuronyos puska Elvesszük az ágyút, a szuronyos puskát, Csemiszli várából kirúgjuk a muszkát." - fogadkozik Prsemysl orosz kézre került erődjével kapcsolatban például az egyik dalocska. Minden füzetben hat nóta látott napvilágot. A Múzeum gyűjteményében csak három füzete van meg: a III. (R. és Tsa 3721.), a IV. (PR. és Tsa 3722.) és végül a VI. (R. és Tsa 3830). A hatfüzetes kiadvány tartalomjegyzéke felsorolja mind a harminchat dalnak a kezdősorát. (Mindegyik füzete ének, zongora.) „A fehér felhő. Mirákulum." a gyűjteményünkben fellelhető másik Kacsohmű, ez azonban már az ő saját szerzeménye. 1916-ban jelent meg. Szövegét Molnár Ferenc" írta, ami nem csoda, hiszen betétdal Molnár furcsa, besorolhatatlan színpadi művéhez, a mintegy 40 előadást megélt „A fehér felhő"-höz. Lemezszám: R. T. A. 1156. (Ének, zongora.) Két olyan kiadvány is van, amelyet a Vörös Kereszt Egylet valamelyik fiókjának ajánlottak. „Királyhimnusz". Zenéjét Solthyné Bentze Margit, szövegét pedig Ilelcz Ferenc szerezte. A Magyar VörösKereszt... váczi Fiók-Egyletének kórháza javára. Lemezszám: B. F. T. 1808. (Ének, zongora.) 10 Kacsoh Pongrác (1873-1923) zeneszerző. Zenei tanulmányait Kolozsvárott, Farkas Ödön tanítványakéntvégezte. Matematikatanár, majd 1903-tól főreáliskolai igazgató volt. 1912-től Budapesten kritikus, lapszerkesztő, zeneszerző, zenetörténész, és szakíróként bekapcsolódott a zenei életbe. Petőfi Sándor elbeszélő költeményén alapuló, Bakonyi Károly szövegére és Heltai Jenő verseire készült daljátéka, a János vitéz (1904) - amely példátlan sikert ért el - tette nevét színpadi szerzőként is közismertté. Népdalok gyűjtője és feldolgozója is volt. ZL II. k. 288-289. p., MSZMLint 11 Molnár Ferenc (1878-1952) író, publicista, drámaíró. író. Újságíróként kezdte pályáját. Számos színdarabot fordított, ill. 1902-től írt a Vígszínház és más fővárosi színházak számára. Szoros kapcsolatban állt a kabaréval is. A magyar kabarészerzők első generációjához tartozott. 1907ben a Modern Színház Cabaret művészeti vezetője volt. MIL II. k. 263-266. p.