Hausner Gábor szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 8. (Budapest, 2005)
KÖZLEMÉNYEK - MAKAI ÁGNES: A „projektált" II. osztályú Magyar Katonai Érdemrend ábrázolása?!
nincsenek vagy csak igen áttételesek, elvben létezhettek: készülhettek 1848 őszén Pest-Budán vagy 1849 tavaszán Debrecenben, illetve később, 1863-ban Földváry gondozásában, valamint Kossuth fiainak rajzaként Torinóban is. Az 1848 októberében Mészáros Lázár tervezte három fokozatú Magyar Érdemrendről szóló leírásból tudjuk, hogy a fokozatok szerint nagyságukban eltérő fehér keresztjei a katonai tagozat esetében vörös szalagon függtek volna. 15 Ebbe a tervbe beleillene a „2=dik Rend" megjelölés, mint az Érdemrend második fokozatának képe, az 1849-es évszám a köriratban viszont ez ellen szól. 1849-ben a kormány és a hivatalok Debrecenbe költözése idején még nem dőlt el azonnal, hogy lesz-e módjuk az 1848 őszi tervekhez képest már bizonyos fokig megváltoztatott rendjelek megvalósítására, vagy nem. Ezt jelzi többek között, hogy ismerünk az elkészíttetés céljából Kolozsvárra küldendő rajzokról szóló forrást. 16 Egy esedeg ebből az időszakból származó tervrajz már viselhette az 1849es évszámot, s lehetett „2=dik Rend"-je. Egy meglepő rokonság itt már mutatkozik a motívumok tekintetében is. A Katonai Érdemrend ideiglenes jelvényei közül a II. osztályt babérkoszorúba foglalt, hármas halmon álló kettős kereszt képezte. A színes rendjelterv függesztőjeként ugyanaz a motívum köszön vissza. Mivel tudjuk, hogy az ideiglenes koszorúkat hátlapi kettős pántjukon áthúzott, vízszintes vörös szalagon viselték, a rajzon a koszorú vörös háttérmezője is teljesen valósághű. Ha a színes rendjel-tervet a Kossuth fiai által megrajzolt kereszt fentebb idézett leírásával összevetjük, szintúgy sok egyezést találunk. Kossuth írásaiból kiviláglik, hogy a keresztet nem csak néhány egykori szabadságharcos tiszt, de ő maga is megcsináltatta. Sőt, 1867 októberében Turinból Hajdúk Ambrusnak, a szabadságharc volt honvéd tizedesének írott levelében - arra a kérdésre, hogyan tudná Hajdúk pótolni Magyar Katonai Érdemrendjének elvesztett ideiglenes ezüst koszorúcskáját - a végleges rendjelkereszt elkészíttetését ajánlotta, amelyet, mint arra rámutatott, az emigránsok közül már többen viselnek. „Ez igen szép alakú zománczos arany Kereszt azonban 50-55 frankba kerül - tájékoztatta Kossuth -, de ezen áron itt akár mikor megrendelhető, ha a jogosultság igazoltatik." 17 Eberhardt Károly tábornoknak - a szabadságharc egykori tisztjének - Kossuth idősebbik fia, Ferenc hívta fel a figyelmét a kereszt elkészíttetésének lehetőségére egy Turinban, 1863. október 23-án keltezett levelében. „A magyar érdemjelnek, a mint tudja, csak ideiglenes alakja az ezüstkoszorú; ez a szabadság kivívta után egy díszes kereszttel váltatott volna föl, amelynek alakját atyám még 1849-ben kormányzói rendelettel meghatározá. [Kiemelés tőlem: M. A.] A légió tisztikara kérelmére beleegyezett tehát atyám, hogy a tervezett kereszt most substituáltathassék a koszorúnak s ennélfogva az illető tisztek a koszorú helyett az említett keresztet már pár hó óta joggal hordják." 18 Eberhardt fennmaradt 15 MakailWX. 24-25. p. 16 Makai 2001. 25. p. MOL Csányi iratok, 1848-49. 17 Kossuth levele Hajdúk Ambrusnak, Turin, 1867, október 15. MOL Kossuth-gyűjtemény I. 4920. 18 Huttkay Lipót: Kossuth Ferenc és Tivadar levelei Eberhardt tábornokhoz. Budapesti Hírlap, 1914. május 31. 127. sz. 39. p. Idézi: Gr. Lengyel Beatrix-Makai Ágnes: Eberhardt Károly tábornok életútja és kitüntetései. Folia Histórica, XXII. 2002-2004. Budapest, 2004. (a továbbiakban Gr. Lengyel-Makai 2004.) 136. p.
