Hausner Gábor szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 8. (Budapest, 2005)
ÉRTEKEZESEK, TANULMÁNYOK - ZÁVODI SZILVIA: A soproni Magyar Királyi „Zrínyi Ilona" Honvédtiszti Leánynevelő Intézet
a négy osztályának képzése. 16 Ezt 1934-től az úgynevezett felsőbb irodai szaktanfolyam egészítette ki. 1933-ban hozták létre - a diákok körében csak „beteg"-nek titulált 17 gyengélkedő házat. 18 A 1930-as évek közepétől újra lehetőség nyílott arra, hogy a növendékek a nyár egy részét is együtt töltsék. Deszky Marsik Jenő tábornok állandó nyaraltatási helyet szerzett számukra Balatonlellén, ahol három átalakított épületben közel harminc gyerek üdülhetett több héten keresztül. 19 1936-ban dr. Jenny Ilona került az igazgatói székbe, a vezetése alatt számos módosítás történt a tantervben. Megszűntették a polgári és az ipariiskolát, valamint a titkárnőképzőt, az iskola kizárólag érettségi bizonyítványt adott ki. Azok a lányok, akik már polgáriban tanultak, a negyedik osztály után líceumba kerültek és így maturálhattak. 2 " 1944 őszén csak másfél hónapig folyhatott a tanítás, a soproni iskolák nagy részét katonai kórházzá alakították át. Eleinte úgy tűnt, hogy a leánynevelőnek csak egy része szolgál majd egészségügyi célokat, később mégis az egész épületet át kellett engedni, és a leánynövedékeket tanáraikkal együtt áttelepítették az akkor már üres fiúnevelő Rákóczi Intézetbe 21 . Eközben értesítették a szülőket és hozzátartozókat, hogy jöjjenek a tanulókért. Négy gyermek maradt csak az intézetben, akiket Jenny Ilona az orsolya rendi apácák gondjaira bízott. A tanári gárda nagy része hazautazott, a soproniakat különböző jótékonysági munkára osztották be. Az intézet épületében az igazgatóság és a gazdasági iroda maradt egészen 1945 áprilisáig, amikor a tanárok végleg elhagyták az épületet. Az igazgatónő a fontosabb iratokat, az intézmény pecsétjét magánál tartotta, így ki tudta állítani a szükséges igazolásokat. Az itthon maradt tanárok 1946. augusztus végéig állományban maradhattak. Bár Jenny Ilona szerette volna, hogy az egész tantestületet alkalmazzák, ez nem volt lehetséges. 22 16 Gangéi: i. m. 57. p. 17 Dr. Garay Mária szíves közlése. 18 64856/9 - 1933. sz. rendelet. 19 Gangéi: i. m. 60. p. 20 Kasza: i. m. 51. p. 21 A M. kir. Soproni honvéd főreáliskola 1898 és 1944 között működött. 1918-1919-ben Magyar katonai főreáliskolakcnt, 1921-től M. kir. soproni reáliskolai nevelőintézetként, 1922-től M. kir. Rákóczi Ferenc reáliskolai nevelőintézetként, 1938-tól M. kir. Rákóczi Ferenc honvéd főreáliskolaként, 1939-től M. kir. Rákóczi Ferenc soproni honvéd középiskolai nevelőintézetként és 1941-től M. kir. Rákóczi Ferenc honvéd gyalogsági hadapródiskolaként funkcionált. Az intézetet az 1897/XXIII. törvénycikkel állították fel. 1898-tól a Ludovika Akadémia előkészítő iskolájaként működött. A három éves iskolában olyan 14-18 éves fiúk tanulhattak, akik elvégezték valamely gimnázium reálszakát vagy a polgári iskola négy osztályát. 1919-ben az intézet felszerelésének egy részét Győrbe szállították. 1921-1922-ben az iskola Jutáson volt, amíg Sopron város sorsa rendeződött. 1922-től 1928-ig négy évfolyamos alreáliskolaként élt tovább. 1928 és 1931 között fokozatosan főreáliskolává fejlesztették, nyolc évfolyammal. 1941 és 1944 között, mint gyalogsági hadapródiskola működött. 1944 szeptemberében ide helyezték át a pécsi Zrínyi Miklós hadapródiskolát, és mint Egyesített gyalogsági hadapródiskola települtek ki Ausztriába. 22 Földi Lőrincné Dr. Boros Jndit: Az intézetből kórház, majd ruhagyár lett... In: Szeretettel, hűséggel. 16-17. p.
