Hausner Gábor szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 8. (Budapest, 2005)

ÉRTEKEZESEK, TANULMÁNYOK - ZÁVODI SZILVIA: A soproni Magyar Királyi „Zrínyi Ilona" Honvédtiszti Leánynevelő Intézet

kapott a kápolna, amelyet 1884-ben I. Ferenc József és felesége jelenlétében szenteltek fel. 1890-ben tovább bővült az épület: megvásárolták a szomszédos házat, amelyet lebontottak és helyén újabb szárnyat húztak fel.

7 Az évek során a szomszédos alacsony házak felvásárlásával egyre nagyobbodott a kert és az udvar, és elkészülhettek a rendszeres testmozgást szolgáló teniszpályák is.

8 Az intézet hivatalos neve az 1903. február 19-én kelt rendelkezés értelmében „K. u. k. Offiziers-Töchter Erziehungsinstitut zu Sopron (Odenburg)" lett.

9 A soproni intézet az utolsó békeévekre teljesen betagozódott a hadügyminisztérium leányneveltetési rendszerébe: az 1911/12-es tanévtől három intézetben folyt a tiszti leányok képzése. A hirtenbergi kastélyban volt az elemi iskola, ahonnan a növendékek tízéves korukban kerültek Sopronba, ahol elvégezték a négy polgári osztályt, majd innen mehettek tovább a hernalsi (bécsi) intézetbe, ahol tanítónői képesítést szerezhettek.

10 Az első világháború alatt a soproni iskola földszintjét kórházzá alakították át. Az intézet tanári kara is kivette részét a munkából, sebesülteket ápoltak.

11 A háború után - Sopron és vele együtt az iskola helyzete is nagymértékben megváltozott - átszervezték az intézetet. A magyar Honvédelmi Minisztérium fennhatósága alá eső leánynevelőből 1919-ben az osztrák állampolgárságú tanerőknek távozniuk kellett. 1921-ben igazgatói teendőkkel waldbachi Watzesch Jankát

12 bízták meg. Az intézetnek el kellett hagynia épületét. Az antantküldöttség, amely Nyugat-Magyarország átadását készítette elő, a tanintézménybe költözött. E falak lettek a tanúi az 1921. decemberi soproni népszavazásnak, a szavazatokat tartalmazó ládákat a földszinti ebédlő- és tornateremben bontották fel, és itt is számolták össze.

15 A Monarchia összeomlása és Sopron város hűségének kinyilvánítása után az intézet életében új korszak kezdődött.

14 A leánynevelő 1922-ben költözhetett vissza saját eredeti épületébe. A 8034/eln. 9-1922. számú rendelet értelmében az új „magyar királyi Zrínyi Ilona tiszti leánynevelő intézet" célja az volt, hogy a tanulók olyan házi- és kézműipari végezettséget kapjanak, amellyel az intézeti nevelés befejezése után zökkenőmentesen munkát vállalhattak. Azt is leszögezték, hogy: „az intézeteredeti célja mellett, hogy növendékeit praktikus életpályára nevelje - semmi körülmények között sem tévesztheti szem elől, hogy kifogástalan hölgyeket kell nevelnie."

15 Az 1926/27-es tanévben tovább bővült az intézmény épülete: a Hátulsó utcában tanárnői lakásokat építettek. 1931-ben elindult a polgári iskola mind 7 Gangéi: i. m. 29-30. p. 8 Interjú Blancz Valerie-vel. 9 Gangéi: i. m. 41. p. 10 Gangéi: i. m. 43. p. 11 Kasza: i. m. 48. p. 12 A lőcsei felsőbb leányiskola korábbi igazgatónője 1921-től 1936-ig vezette az intézetet. 13 Gangéi: i. m. 49. p.; Horváth Zoltán: Civitas Fidelissima. http://w3.sopron.hu/nepszavazasl921/Horvathz.html 14 Szeretettel, hűséggel Zátonyiné Odry Márta egykori növendék szívességéből. In: Sopron, a leghűségesebb város honvédő hagyományai. Emlékkönyv 2003. Budapest-Sopron, 2003. 50-52. p. 15 Gangéi: i. m. 49. p.