Hausner Gábor szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 8. (Budapest, 2005)

ÉRTEKEZESEK, TANULMÁNYOK - CS. LENGYEL BEATRIX: Teleki Sándor gróf itáliai fotográfiái. Adatok a „vad gróf ikonográfiájához

Victor Hugó társaságában maga is megpróbálkozott a fényképezéssel, mint erről édesanyjához írott levelei tanúskodnak. Leveleiből azt is tudjuk róla, hogy már 1844-ben dagerrotípiát készíttetett magáról Párizsban, hazaküldve azt szeretett édesanyjának.

9 18 évig tartó emigrációja során - a kor divatjának hódolva - ő is gyűjtött ún. emléklapokat, amelyek nem egy esetben tartalmaztak fotográfiákat is, rajzok, versikék, karikatúrák, idézetek mellett. Szerencsésen ránk maradt emléklapjainak egy része, ezeket ma az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára őrzi, pótolhatadan forrást jelentve a történettudomány számára.

10 Teleki tehát, szinte feltalálásától kezdődén, kapcsolatban állt a világot fénnyel leíró, azt megörökítő, az emberek szemléletét a XIX. század közepén alapvetően megváltoztató új találmánnyal. Feltehetően mindig szívesen állt a kamera elé, különösen emigráns éveiben, hiszen ez fontos kapcsolatot jelentett otthon maradt szeretteivel. Elküldte megmutatni magát kopaszon egy betegséget követően dagerrotípián, elküldte angol felesége fotográfiáját Kolozsvárra, hogy lássák az otthoniak „kivel is áldotta meg az Isten". A fénykép nagyon jelentős szerepet játszott a mindenféle rendű és rangú emigránsok életében. Voltak, akik idegenkedtek a fényképezkedéstől (például Kossuth, aki ritkán látogatott műterembe, s ha már ment, ragaszkodott megszokott fényképészéhez). Voltak, akik sokszor és sokfelé fényképezkedtek (például Türr István). Teleki - jelen ismereteink szerint - a fényképre úgy tekintett, mint fontos információhordozóra, amely megmutat valamit, valakit azoknak, akik azt közvedenül nem láthatják, illetve emlékezteti a rajta láthatóakat egy elmúlt eseményre. Minden róla készült felvételen könnyedén, magabiztosan, különös merev póz nélkül látható. Teleki Sándor itáliai fotográfiái E tanulmányom azon Teleki Sándort ábrázoló fotográfiákat közli, amelyeken itáliai emigrációja idején örökítették meg. A magyar emigránsok, főként katonatisztek fényképei elsősorban a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárában (továbbiakban: MNM TF) és a Hadtörténeti Múzeum Fotóarchívumában (továbbiakban: HTM) találhatóak meg. E képeket, köztük a Telekit ábrázolókat is publikálta Kalavszky Györgyi.

11 Az emigránsok fényképeinek vizsgálatánál, a fentiekből következően, elengedhetetlennek tartom más magyar és külföldi gyűjtemények anyagának kutatását is, továbbá a képek kritikai vizsgálatát, nem csupán leírásukat. Telekinek több itthon ismeretlen, egykorú fotográfiáját találtam meg Milánóban, illetve sikerült pontosítani olyan fényképek adatait, amelyeken ő is látható. 9 Csetri, 1973. közöl a fényképezéssel, fényképekkel kapcsolatos leveleket is, amelyek jelenleg a Román Tudományos Akadémia Kolozsvári Levéltára Ereklye-Múzeumában találhatóak. 10 A ma az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában „Emléklapok gróf Teleki Sándor Emigrációs albumából" címen őrzött (Fol. Hung. 1783) 39 emléklap (pontosabban 37, mert 2 lapot hiányként tart nyilván a könyvtár) olasz, francia, magyar nyelvű autográf kéziratokat, rajzokat és fényképeket tartalmaz, amelyek 1854-1889 között keletkeztek. Az emléklapokról, még albumokként tudósított a Pesti Hírlap 1880. 47., 295. és 296. száma. 11 Kalavszky, 2003. 212-219. tétel. Megjegyzem, hogy a 216. fényképen nem Teleki Sándor gróf látható.