Hausner Gábor szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 8. (Budapest, 2005)

ÉRTEKEZESEK, TANULMÁNYOK - CS. LENGYEL BEATRIX: Teleki Sándor gróf itáliai fotográfiái. Adatok a „vad gróf ikonográfiájához

Teleki levelet is publikált.

4 E dolgozat keretében nincsen helyünk, sem indokunk arra, hogy a Csetri Elek által ismertetett életrajzi adatokat újra közöljük. A Telekiről készült ábrázolások - tudomásom szerint - még nem képezték önálló kutatás tárgyát, a róla készített fotográfiák pedig bizonyosan nem. Annyira nem, hogy az életével foglalkozó két legfontosabb alapműben is szerepel olyan ábrázolás, amelyen nem ő, hanem vele közel egy időben élt rokona-névrokona: gróf Teleki Sándor (1829-1875) látható.

5 A Veress Ferenc kolozsvári fényképész életét bemutató kötet közli ugyanennek a Teleki Sándornak és feleségének fotográfiáját, ugyancsak tévesen azonosítva a férfi alakot a garibaldista Telekivel.

6 A honvédtiszt, garibaldista Teleki Sándor életútjának részletes, egykorú forrásokon alapuló feltárása és ikonográfiájának elkészítése tehát további feladat. Ehhez szeretnék e cikkben adatokat szolgáltatni. A fotóikonográfia Már Vayer Lajos felhívta a figyelmet arra - Kossuth portréival foglalkozva -, hogy a fotográfiák is az ikonografikus feldolgozás tárgyai kell legyenek. Ez másként fogalmazva azt jelenti, hogy a fényképet is a történeti ikonográfia kutatási módszerei szerint kell vizsgálat tárgyává tenni, hiszen csak készítési technikája és sokszorosíthatósága más, de tárgya ugyanaz, mint a történeti forrásértékű festményé vagy grafikáé. Vayer volt az is, aki kimondta, hogy a fénykép a „legautentikusabb ikonográfiái dokumentum".

7 E gondolatok, bár már évtizedekkel ezelőtt megfogalmazódtak, még nem nagyon hatottak. A fotográfia mindmáig leginkább csak illusztrációként használatos, holott nem egy esetben alapvető és akár egyeden forrás lehet bizonyos kérdé4 Csetri, 1973. Csetri Elek külön tanulmányokban is foglalkozott Teleki Sándorral. Például Csetri, 1971.; Csetri, 1991. Fontos adatokat közölt Jancsó Elemér Teleki szabadkőművességére vonatkozóan. Jancsó, 1969. Teleki romantikus-lovagi kort idéző alakját valóban igen nehéz megidézni, nyilván annak okán is, hogy hagyatéka még az átlagosnál is jobban szétszóródott. A Magyar Országos Levéltárban külön fond (R 189) őrzi iratait, de számos emigráns hagyatékában is felbukkannak rá vonatkozó adatok. Az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában több levele található, ott őrzik az életútja során gyűjtött Emléklapjait (lásd alább). Garibaldi szobrával díszített pecsétnyomója a Nemzeti Múzeumban található. A Román Tudományos Akadémia Kolozsvári Levéltárának (Archivele Statului - Cluj) Ereklyemúzeuma és Erdélyi Múzeuma Teleki Levéltára is még kiadadan levelek, tárgyi emlékek őrzője. Ugyancsak sok forrás birtokosa a Nagybányai Állami Levéltár (Archivele Statului Baia Mare Teleki Sándor fond) s a Nagybányai Múzeum Kohói Teleki Sándor Filiale Múzeuma (Muzeul Baiai Mare Filiala Colteu - Muzeul Teleki Sándor) is. Bizonyos, hogy Victor Hugó hagyatékában, az olasz levéltárakban, Liszt iratai között, sőt a ma is élő leszármazottaknál is lehetnek életútjára vonatkozó adatokat őrző dokumentumok és tárgyi emlékek. Bánó, 1996., Három nemzedék, Hugó, 1998., valamint Csetri Elek szíves közlése. 5 Lásd Teleki, 1958. 2. kép. A képjegyzékben (563. p.) Görög Lívia hivatkozik a forrásra is - Hajnal Album, 1873. -, amelyből azonban világosan kiderül, hogy Teleki Sámuel és Jeszenák Lujza fia, Teleki Sándor gróf, aranysarkantyús vitéz, a Szent István Rend kiskeresztese, a Johannita Rend lovagja látható a Schönberger Artúr által 1873-ban készített litográfián. Ezt a képet közli Csetri, 1973. is. 6 Kincses, 1993. XXXV. kép. 7 Vayer, 1935. és 1952.469. p.