Hausner Gábor szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 8. (Budapest, 2005)
KÖZLEMÉNYEK - SUBA JÁNOS: Magyarország trianoni határának térképei (1920-1925)
126 db 1:5 000 méretarányú térképszelvényt, amelyen, a határvonalon fekvő határjelek vannak helyzetüknek megfelelően berajzolva számaik és megnevezésük feltüntetésével. 23 A magyar-román határt 126 térképszelvény fedi le, amelynek számozása folyamatos és délről észak felé halad. A térképjelek általában ugyanazok, mint az 1:2 880 méretarányú térképen. A határjelek fajtái és a határvonal pontos beazonosításához szükséges természetes és mesterséges tereptárgyak jelmagyarázatát tartalmazza. A Nagykövetek Tanácsához elküldött térképek névrajza francia nyelvű. A magyar-román határfelmérés egyszínű fekete térképszelvényei, amelyek budapesti sztereografikus vetületi rendszerben készültek 1:5 000 méretarányban, 60x60 cm-es négyzet alakú tükörméretben készültek. Egy oldala a térképszelvénynek a valóságban 300 méternek felel meg. A térkép a határvonaltól jobbra és balra egy 100-100 m széles sávot ábrázol. A térkép tartalmazza az öszszes határkövet, megjelölésükkel, egyéb megjelöléseket és a határ menti földrészleteket. A határvonal vékony fekete vonal, a színezett példányoknál román oldalon kék, magyar oldalon piros 2 mm széles csíkkal szegélyezve. Azon községek, amelyek román tulajdonba mentek át, új elnevezésük szerint írattak meg, alatta zárójelben a régi magyar megnevezésük áll. 24 A határszakasz szöveges leírása A határokmányok szöveges leírását két részre oszthatjuk: a határvonal tényleges leírására, valamint a geodéziai leírásra. A részletes határleírás határszakaszonként, magyar, francia, román nyelven készült el, úgyhogy minden oldalon három nyelven, vagyis három hasábban található a szöveg. A határleírás legfontosabb része a 37 oszlopból álló határjelek regisztere, „A Registre d'abornement". Ez a határkövek gyors és pontos beazonosítását szolgálja. A határjelek számának megnevezésével indul, utána közli a két ország kezdőbetűjét, ahol a határjel található. Ez után a megfelelő ország vármegyéjének, járásának, községének a neve következik, ahol a határjel található, majd az 1:5 000 méretarányú térképszelvény száma, a kő típusa (T. C=hármashatárkő, F. S.=szakaszvégkő, P.=főkő, I.=közbeiktatott kő, Pil. P.=főpilota, Pil. I.=mellékpilota, P. P.=poligonkő, Pep. Pil.=pilota reperköve, P. R. T. C.=reperkő a hármashatárnál). Ez után a határpont helyszínrajzi leírása és száma, a parcellaszámok, amelyek a határleírásban szerepelnek, valamint a határjel visszaállításához szükséges helyszíni bemérések. A rajzból kivehető a határjel megerősítésének fajtája (domb, esetleg rőzsefonással megerősítve, falazás, beton). Utána az összes határjel és az esetleges segédpontok budapesti sztereografikus vetületi összrendezői. A határjel helyzetének viszonyítása a szomszédos ha23 S//^ 2002. 51. p. 24 Suba János: A trianoni határ kitűzése és térképei. II. rész. Geodézia és Kartográfia, 2001. 2. sz. (a továbbiakban: Suba 2001b.) 8. p.
