Hausner Gábor szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 8. (Budapest, 2005)

KÖZLEMÉNYEK - SUBA JÁNOS: Magyarország trianoni határának térképei (1920-1925)

A mesterséges határokat az országok egymás közötti megállapodásai, békeszerződések jelölik ki. A határvonalak nem szabatos és nem pontos leírása esetén „határviták", „határfoglalások", „határvillongások" keletkeznek, amelyek többségét jogi úton rendezik, és azután törvénybe foglalják. Az ok az volt, hogy a határszéli birtokok tulajdonosai elkezdték vitatni a birtokuk határait, amelyek egyben az ország határai is voltak. A határvillongások kiegyenlítésére határbiztosokat küldtek ki, illetve határmegállapító bizottságokat neveztek ki. A bizottságok munkáját segítették elő a vitás területeket ábrázoló térképek, illetve térképművek. Az ország határainak változásait is leírták, illetve térképeken rögzítették.

4 A mai értelemben vett - terepen, geodéziailag kijelölt, különböző határjelekkel (megjelölt) állandósított és határokmányokban (térképeken, szövegben) szabatosan rögzített - határmegjelölés a polgári nemzetállamok létrejöttével alakult ki, és vált általánossá. A magyar állam ilyen tematikus jellegű térképművei a XLX. században, a dualizmus idején keletkeztek, amikor a vitás országhatárokat helyi, országos vagy nemzetközi bizottságok megállapították, és ennek eredményeit határtérképeken, illetve határokmányokban rögzítették. A XX. században pedig a békekötések eredményeképpen írták elő a határmegállapító bizottságok felállítását és az új határok térképi ábrázolását.

5 A XX. században a magyar történelem eseményeit rögzítő - az ország határait kijelölő - békeszerződések végrehajtásának folyamatát a határtérképek és határleírások rögzítették. Ezért ezek a térképek fontos történeti-földrajzi forrásokat is képeznek. A térben megjelenő határ többszintű munkatevékenység eredményeként fogható föl, hiszen a békeszerződésekben leirt határ kijelölése igen összetett, komplex jellegű feladat. Bemie a konkrét műszaki szakmunkák (demarkáció) összefonódva jelentkeztek a konkrét politikai határmegállapítással (a delimitációval), illetve a történteket rögzítő dokumentumok, okmányok adminisztrációs jellegű elkészítésével. A munkálatoknak elengedhetetlen előzménye az a bonyolult, öszszetett folyamat, amelynek során a magyar törvények közé becikkelyezett békeszerződések számos áttételen keresztül megjelentek konkrét műszaki feladatként.

6 A határ jelölése a topográfiai térképeken A térkép egyik információja a határ. A természetben ennek töréspontjait határjelek testesítik meg, amelyet a térképen is jelölnek. A határtérképek jelentőségének megértéséhez ismerni kell a topográfiai térképek határvonal 4 Suba János: Magyarország államhatárának változásai 1867-1947 között. Ph. D. értekezés. Budapest, 2002. Kézirat, (a továbbiakban: Suba 2002.) 7. p. 5 Suba János: A magyarországi határváltozások végrehajtói - a Határmegállapító Bizottságok a XX. században. In: Tanulmányok a XTX-XX. Század történetéből. ELTE, Budapest, 2001. 273. p. 6 Suba János: A magyar-szovjet határ kijelölése, kitűzése. In: Földrajz és turizmus. Tanulmánykötet Dr. Hanusz Árpád 60. születésnapja tiszteletére. Nyíregyháza, 2006. 300. p.