Hausner Gábor szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 8. (Budapest, 2005)

KÖZLEMÉNYEK - PROHÁSZKA LÁSZLÓ: A vasszékely ábrázolása a cs. és kir. 82. székely gyalogezred plakettjén, jelvényén és emléktábláján

Prohászka László A VASSZÉKELY ÁBRÁZOLÁSA A CS. ÉS KIR. 82. SZÉKELY GYALOGEZRED PLAKETTJÉN, JELVÉNYÉN ÉS EMLÉKTÁBLÁJÁN* Az első világháború idején, 1915-ben Budapesten a belvárosi Deák téren, az Anker-ház előtt állították fel Sidló Ferenc alkotását, a Nemzeti áldozatkészség szobrát.

1 Néhány korona kifizetése ellenében bárki felszögezhetett egy kis bronzlemezt a szlavóniai fából faragott lovas szoborra. Az így befolyt adományokat a hadiözvegyek és a hadiárvák segélyezésére fordították.

2 Flasonló jellegű, fából faragott alkotás volt a pozsonyi Vashonvéd és a székesfehérvári Vaslevente (mindkettő Rigele Alajos alkotása

3

), valamint a kolozsvári Kárpátok őre (Szeszák Ferenc műve

4

). A Szegeden felállított Fahonvédet Szentgyörgyi István készítette.

5 1915-ben Nagyszebenben, majd 1917-ben Nagyváradon is felállítottak egy-egy, fából készült Vashonvédet. (Utóbbit Sidló Ferenc mintázta, hivatalos neve az Isonzó őre volt/) Székelyudvarhelyen a Deák téren a cs. és kir. 82. gyalogezred emlékműveként 1917. december 8-án a Vasszékelyt avatták fel.

7 A szintén fából faragott, két és fél méter magas szobor fiatal katonát ábrázolt harc közben, teljes menetfelszerelésben, hátán borjúval, derékszíján tölténytáskával, szuronnyal és gyalogsági ásóval. Jobb lába alatt elfoglalt ágyúcső volt látható. A katona két kézzel ütésre emelte puskáját a levegőbe. Az ábrázolás nem kitaláció. A 82. gyalogezred az első világháborúban különösen súlyos harcokat vívott az orosz fronton Luck térségében, majd az erdélyi hadszíntéren.

8 Nem egyszer volt rá példa, hogy a terep * A szerző ezúton mond köszönetet Sallay Gergely Pálnak a cikkel kapcsolatos kutatómunkához nyújtott segítségéért. 1 Liber Endre: Budapest szobrai és emléktáblái. Budapest, 1934. 307-308. p.; Medvey Lajos: Vezető Budapest szobrai megtekintéséhez. Budapest, 1939. 77. p.; Szabó Dániel: A nemzeti áldozatkészség szobra. Budapesti Negyed, 1994/3. 59-84. p. 2 Szijj Jolán (főszerk.) - Ravasz István (szerk.): Magyarország az első világháborúban. Lexikon A-Zs. Budapest, 2000. 494. p. 3 Lehel Zsolt: Rigele Alajos. Budapest-Pozsony, 1977. 103 p.; Éber László (szerk.): Művészeti Lexikon. Budapest, 1935. II. k. 368. p. 4 Balázs Károly (szerk.): Elpusztított emlékműveink. Budapest, 1996. 34. p. 5 Tóth Attila: Szeged szobrai és muráliái. Szeged, 1993. 179-180. p. 6 Ságvári Gyöi-gy: Tárgyiasult emlékezet - emlékművek, múzeumok a Nagy Háborúról. Hadtörténelmi Közlemények, 2005/1-2. 88-91. p. 7 Udvarhelyi Híradó, 1917. december 26. 8 Pikh Jenő (szerk.): A magyar katona vitézségének ezer éve. Budapest, é. n. II. k. 441-445. p.