Hausner Gábor szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 8. (Budapest, 2005)
KÖZLEMÉNYEK - POLLMANN FERENC: A Bokréta utcától a Szamárszigetig. Paszterkó József első világháborús levelei
Nekem tulajdonképpen kapóra jött ez az anyag, mivel a hadvezérek háborúja után most úgyis a hétköznapi emberek háborújáról szerettem volna írni. A történész munkáját gyakran hasonlítják a régészéhez, aki a föld mélyéből előkerült lelettöredékeket aprólékos gonddal összeillesztve próbálja meg rekonstruálni magát az eredeti tárgyat. A kérdés az, vajon lehetséges-e a rendelkezésünkre álló levelezés-töredék alapján összeállítani, mi történt Paszterkó József népfölkelővel bevonulása és alig 17 hónappal később bekövetkezett halála között. Mindenekelőtt vegyük számba, miből is áll ez a töredék. Az összesen 35 dokumentum 3 3 levelet és 32 tábori levelezőlapot tartalmaz. Az iratok címzettje általában a feleség, két esetben Vilma nevű leányuk, illetve egy esetben maga Paszterkó. Ez utóbbi lapot még itthon, Magyarországon kapta, és nyilván szabadsága alatt vitte haza. Ennek köszönhető, hogy megmaradt. Mindenesetre az irategyüttes magán viseli a megőrzött világháborús levelezések többségének sajátosságát, azt tudniilik, hogy aszimmetrikus: a fronton lévő családtagnak írott levelek nem kerültek elő. Mindez egyrészt a háború viszontagságainak köszönhető, másrészt annak a gyakorlatnak, hogy a hadifogságba jutott katonáktól általában elvették a náluk lévő iratokat (naplókat, leveleket stb.). A Paszterkólevelezés időben 1914 szeptembere és 1916 áprilisa között íródott, meglehetősen egyenetlen eloszlásban. Az első háborús évre jut az iratanyag zöme (szeptember: 4 db, október: 14 db, november: 4 db, december: 7 db, ez utóbbiból 2 már a hadifogságba kerülése után). 1915-ben mindössze 3 tábori levelezőlap és 1 levél jutott haza Magyarországra (l-l február, április, ill. május hónapban, valamint a levél júniusban). Végül 1916-ban keletkezett 2 levél, melyeket Paszterkó hadifogoly-társai küldtek a feleségének. Nyilvánvaló, hogy ilyen feltételek mellett a történtek rekonstrukciója meglehetősen bizonytalan, és a kutató kénytelen feltételezésekre, közvetett bizonyítékokra alapított következtetésekre hagyatkozni. Ezzel együtt Paszterkó József katonáskodásának, hadifogságának és halálának naiTatívája megszerkeszthető. Foglaljuk össze mindenekelőtt, mit tudunk hősünk személyéről. Neve Paszterkó József, nős, egy leánygyermeke van, akit Vilmának hívnak. A család Budapesten, a FX. kerületi Bokréta utcában lakik. Tudjuk továbbá, hogy Paszterkó 1914 szeptemberében (valamikor 2 l-e körül) vonult be katonának, és Esztergom-táborba, az l/III. népfölkelő hadtáp-zászlóaljhoz, az első század második szakaszához került beosztásra. Ez utóbbi információk a hazaküldött első néhány tábori levelezőlap feladó rubrikájából olvashatók ki. Neve mellett semmiféle rangjelzés nincs feltüntetve, azaz közönséges bakaként kezdte meg a szolgálatot. Bár nem ismerjük életkorát, alakulata jellegéből következtethetünk rá: családos emberként a népfölkelésre kötelezettek 33 és 42 év közötti kategóriájába kellett tartoznia. Vilma lányához írott lapjainak hangneméből feltételezhetjük azt is, hogy Paszterkó inkább a fenti korhatár felső évfolyamaihoz állhatott közel, azaz kb. negyven éves lehetett. Vajon mi volt a foglalkozása? Ezzel kapcsolatban megint csupán feltételezésekre szorítkozhatunk, mivel a levelezésben semmiféle konkrét utalás nincs arra nézve, mivel kereste kenyerét békeidőben 3 Hadtörténeti Múzeum Kéziratos Emlékanyag 2000.41.1-35/KE.
