Hausner Gábor szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 7. (Budapest, 2004)

GYŰJTEMÉNYI- ÉS MŰHELYMUNKA - LUGOSI JÓZSEF: A Hadtörténeti Múzeum legújabb fegyverkollekciója (3. rész)

be, vissza kellett térni az eredeti nemes anyagokhoz, a gyártás során a hőkezelésnél (az elhúzódások következtében) sok volt a selejt, valamint sok problémát okozott a tár géppisztolyba történő behelyezése. A hadvezetés megállapítása az volt, hogy a Király géppisztoly érzékeny ugyan, de a hibák nagy része a tömeggyártás következménye. A „tekintélyfenntartó" puska-alakú, szuronyos géppisztoly a puskás csatárok között nehezen volt megkülönböztethető, ezért a Király géppisztoly további gyártása mellett maradtak. A géppisztoly iránti igényekre jellemző, hogy az 1940. április 1-jei előírt szükséglet („kellálladék") 1020 db-jával szemben az 1943. évi „I" hadrend 11 ezer, az 1943/1944. évi „M" hadrend 62 ezer db-ot, míg a Szabolcs-hadrend már 100 ezer db-ot igényelt. A gyártás 1944 nyarára elérte a havi 4000 db-ot, s így lehetővé vált a csapatok fokozatos ellátása. Az óriási igényt enyhítették a németektől kapott 1940 M., 9 mm-es géppisztolyok, amelyek szintén nem voltak problémamentesek, hiszen e géppisztolyok tárajkai edzetlenek voltak, s a HTI lőpróbái bizonyították: a tizedik lövés után a tárajak-kopás olyan mérvű volt, hogy a töltények a tárban történt kis előremozdítás után a tárajakból kiugrottak, ezért a tárakat 500-600 lövés után cserélni kellett. A HTI külön felhívta a 103. tüzérszer-osztály figyelmét arra, hogy a 2. magyar hadseregnél lévő 5000 db géppisztolyhoz a nagyszámú tárkiesés pótlásáról időben gondoskodjanak. Segítettek a géppisztolyhiány enyhítésén a zsákmányolt szovjet 1941 M., 7,62 mm-es PPS géppisztolyok is. 1942. október 12-én bemutatták a korszerűsített 1939 M. géppisztolyt, amelynek behajtható tusája volt. E fegyvert 1943 M., 9 mm-es Király géppisztoly néven rendszeresítették. Az eredetihez képest megváltoztatták a tárat, a társzekrényt, a társzekrény-rögzítőt, a sátorvasat, a faágyat, a porfedőt, a tokot, a gyorsítóemelőt, a billentyűt, a billentyűcsapot, a zártömböt, a zárakasztót, az irányzéktestet, a tokkarika alsó betétjét és a kivetőt. Alkatrészproblémák miatt azonban a géppisztoly gyártása csak 1944 januárjában indulhatott meg. A 9 mm-es 1939 M., Mauser géppisztolytöltényeknél gyakori hüvelyfenék-repedés miatt (mind a vas- mind a rézhüvelyeseket) 0,35 gr-os csökkentett töltettel szerelték fel. (Kezdősebessége: 365 m/s lett.) 1944-ben az 1943 M. késleltetett súlyzáras géppisztoly helyett bemutattak egy egyszerű súlyzáras géppisztolyt, amelyet 1944 M. néven kívántak rendszeresíteni. Ennél a zártömböt és a zárvezetőt egyesítették, a zárnál a gyorsítóemelőt és a zárvezető-görgőt elhagyták. Az 1944 M. géppisztoly bevezetésére pedig már nem került sor. Lt. sz.: 2001. 163. 1-2. 313. Magyar 1948 M., 1,62 mm-es PPS géppisztoly, íves tárral A tok felső részén: körön belül 01, 1952, BD 9569, a tokfarkon és a sátorvason: BD 9569. A tusa bal oldalán: AK 1527. Teljes hossza: 822 mm, csőhossza: 265 mm. Tömege: 3900 gr. A tár kapacitása: 71 db töltény (dobtár), 35 db töltény (ívtár). A lövedék kezdősebessége: 500 m/sec. Tűzgyorsasága: 700-900 lövés/perc (elméleti), hatótávolsága: 150 m. Lt. sz.: 2001. 162. 1-2.