Hausner Gábor szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 7. (Budapest, 2004)

ÉRTEKEZÉSEK, TANULMÁNYOK - HORVÁTH LAJOS: Az inszurrekciós gyalogság 1809-ben

vagy német sarut viseltek. A csizma magyaros, a szára felső széle ívelt, elől csú­csos (esetleg hátul is, bár kevésbé). A képeken ez jól látható. Kötelező volt a nyakravaló, azaz a nyakat a posztó dolmány dörzsölésétől és a portól egyaránt védő sál, „fekete fátyol". Az előírt borjúbőr tarisznya valószínűleg nem más, mint a „borjú" háttáska, a reguláris gyalogságnál is rendszerben volt hátizsák. Szíjazata bagaria bőr. Kiosztását a hadügyi tanács lehetetlennek mondta, mégis például a tolnaiak be­szerzési listáján szerepel, mint borjúbőr tarisznya szíjjal együtt, amelyet a már hadra kelt százada után szállíttat a vármegye a később beszerzett puskákkal és fa­kulacsokkal együtt. Ezeket Fehérváron adták át a csapatnak. 41 (Ez a Fejér várme­gyei 10. gyalogzászlóalj Benyovszky százada.) A „vékony kenyér tarisznya" (egyes forrásokban sörtarisznya vagy zsávoly zsák) nem volt körülírva, a sorkatonaságéhoz hasonló lehetett, fehéres vászonból. Volt olyan vármegye, amely ezt is központilag (Budán a ,,comissio"-nál) szerezte be. Tábori sapka gyanánt „házi süveg" volt az előírás, és egy pár ujjatlan kesztyű is tartozott a felszerelések közé. A gyalogosoknak több rend fehérneműt is kiosztottak a legtöbb vármegyé­ben, ahol nem, azt később pótolni igyekeztek. De például a „bihariakat fehér­nemű hiányában a féreg is meglepte". 42 A patrontáska a képeken nem látszik olyan nagynak, mint a sorgyalogosoké, hanem kicsit a huszár kartusra emlékeztet. A képeken úgy látható, hogy a szab­vány 3 collos (azaz 79 mm-es) szíjon lóg. A nádori rendelet kardot is előírt, de ez a képek tanúsága szerint tiszteknek és az altiszteknek jutott csak, a közvitézeknek nem (a reguláris gyalogsághoz ha­sonlóan), bár a hevesiek krónikájában szerepel. 4 ' A kardon kézi szíj volt a sorez­redeknél megszokottak szerint, a tiszti kard („magyar módra") a dolmány alatt volt felkötve, 44 az altiszti pedig a bajonett-tokkal együtt lógott a szabvány 2 col­los (azaz 52 mm-es) szíjon. Ez a szíj is bagaria bőr volt. A fentiekhez a már hivatkozott nádori előírásokban egy rövid táborieszköz­lista is tartozott: Csutora szíjastól mindenkinek. Ez hasonló volt, mint egy bőrrel be nem vont csikóbőrös fakulacs. A képek szerint ez is barna szíjon lógott. Ezen felül volt kompániánként, azaz századonként az ácsnak való bőrkötény, nagy és kisebb fejsze tokkal, kettő rézdob dobverőkkel (a zászlóaljak felszerelé­se során azonban - amint láttuk fentebb - csak fadob maradt helyette), kettő ásó és egy csákány. Minden gyalog kompániának kellett legyen 20 vasfazeka és 20 serpenyője. Zászlóaljanként volt előírva egy orvosságos láda, valamint brigádonként egy­egy borbélyláda és tábori kápolna felszerelése, valamint a törzsnek 2-2 vasfazék és serpenyő. 4 " 41 Dr. Horváth: i. m. 150. p. 42 Gyalókai: i. m. 25. p. 43 Uo. 18. p. 44 HL A magyar nemesi felkelés iratai. 1809. 13/2. lt. sz. 45 R. Kiss: i. m. I. k. 44. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom