Hausner Gábor szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 7. (Budapest, 2004)
KIÁLLÍTÁSOK - BABUCS ZOLTÁN: Béke poraikra... - egy vándorkiállítás és tanulságai
Babucs Zoltán „BÉKE PORAIKRA..." - EGY VÁNDORKIÁLLÍTÁS ÉS TANULSÁGAI Miért is merült fel az időszaki kiállítás gondolata? A második világháborús magyar katonai részvételről, a m. kir. Honvédség emberveszteségéről a világháborút követően közel 45 esztendeig nem születtek objektív hadtörténeti munkák. A rendszerváltás óta viszont sorra jelentek, jelennek meg a korszakkal foglalkozó kiegyensúlyozott hadtörténeti könyvek, tanulmányok, országszerte második világháborús hősi emlékműveket emeltek, s a hozzátartozók szabadon emlékezhetnek meg a világégés során a fronton elesett vagy a hadifogságban meghalt apáikról, nagyapáikról, rokonaikról. A Hadtörténeti Intézet és Múzeumhoz tartozó Központi Irattár foglalkozik többek között az úgynevezett személykeresésekkel, hiszen 60 esztendővel a tragikus események után sokan szeretnék tudni, mi történt szeretteikkel. 1998-ban derült fény a Központi Irattárban őrzött második világháborús veszteségi kartonok, illetve a szintén az Irattárban lévő veszteségi okmánygyűjtők közötti összefüggésre. Ezekben a borítékokban (több mint 26 ezer darab) személyi azonosítójegyek, levelek, tábori levelezőlapok, fényképek, noteszek, esetleg apróbb személyes tárgyak rejtőztek, amelyeket az elesetteknél találtak. Sok esetben ide csatolták azokat, a hozzátartozók által megküldött okmányokat (születési anyakönyvi kivonatokat, házasságleveleket stb.), amelyekkel a családtagok a különböző segélyekre, járulékokra való jogosultságukat igazolták, illetve a háborút követően az eltűntek holttá nyilvánítását kérték. A fenti anyagcsoportok feldolgozása eredményeként láttak napvilágot Dr. Bús János és Dr. Szabó Péter szerkesztésében a „Béke poraikra..." című dokumentum kötetek. Az első kötetben a keleti fronton 1941. június 27 - 1944 augusztusa között bizonyítottan hősi halált halt honvédek és munkaszolgálatosok névjegyzéke és személyi adatai szerepelnek (mintegy 27 ezer fő), a második kötetben az 1941-es országhatárokon belül, a magyarországi hadszíntéren elesettek adatai (közel 45 ezer fő) találhatóak. A veszteségi nyilvántartási rendszer ismertetésén, valamint az adott hadműveletek rövid leírásán és a magyar hősi temetők bemutatásán túlmenően mindkét kötetben helyet kaptak korabeli és mostani fényképek, temetői kataszterlapok és sírvázlatok, hagyatéki anyagok, levelek és más dokumentumok is. A harmadik kötet, amelynek előkészületi munkálatai már folynak, a nyugati hadszíntéren elesett, illetve a nyugati szövetségesek hadifogságában meghalt honvédek adatait foglalja majd magába.