Hausner Gábor szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 7. (Budapest, 2004)

GYŰJTEMÉNYI- ÉS MŰHELYMUNKA - MEGGYES ANITA: Egy első világháborús litográfia restaurálása

EGY ELSŐ VILÁGHÁBORÚS LITOGRÁFIA KONZERVÁLÁSA ÉS RESTAURÁLÁSA 205 A litográfia romlásai, károsodásai A litográfia nyomtatását követően lakkal felületkezelték. Két okból lakkozták a litográfiákat. Egyes nyomatok olajfestményeket reprodukáltak, sellakkal 8 átkenve megtévesztőén olajfestmény hatását keltették. A másik cél a nyomat vé­delme volt a por és a kisebb sérülések ellen. A nyomatok felületére sűrű alkohol­ban oldott sellakot ecseteltek. A litográf sajtóban történő nyomtatásnak köszön­hetően a papír felülete nagyon tömörré válik, így a sűrűbb sellak alig hatol be a rostok közé, csillogó bevonatot képez. Ez a bevonat tartós védelmet biztosított a nyomatnak, de a színe fotooxidációs folyamatok hatására sötét sárgára válto­zott. A litográfia eredeti színeit optikailag megváltoztatta. A műtárgyat alaposan szemrevételezve látható volt, hogy a lakkozás erősen megsárgult, nagyítóval vizsgálva a felszíne repedezett, néhány helyen levált. Anyagvizsgálat elvégzésére nem volt lehetőség, így a technikát tekintve két­féle védőbevonatra gondolhattam: száradó és félszáradó olajokra vagy gyanták­ra." Mivel mindkét bevonat öregedése hasonló módon történik, főleg ha annak megjelenési formáit tekintjük (hajszálrepedések, mattulás, sárgulás, barnulás), így abban bíztam, hogy az oldódási próbák során sikerül megtalálnom a legal­kalmasabb oldószert a megöregedett lakkréteg eltávolítására. A litográfia felülete erősen szennyezett, a lakkrétegen por, légypiszok (lásd Svejk!) és a keret mentén sötétebb, testesebb szennyeződés látható, amely ered­het a keret többszöri átkenését szolgáló úgynevezett „Brunolin" bútortisztító­viasztól. A keret által takart részek lényegesen tisztábbak és a védőbevonat sár­gulását, tehát fotóoxidációs lebomlását sem tapasztaltam ezeken a részeken. A litográfia néhány helyen elszakadt, a felső szélén kisebb hiányt észleltem. Az alátámasztásul szolgáló szahnakarton erősen szennyezett, bal felső sarka beázott, penészfoltos. A beázás miatt eldeformálódott és ennek köszönhetően a kép szélei néhol kilógnak a keretből. A keret poros, számos helyen kopott. Restaurálás A munkát az alábbi restaurálási terv alapján végeztem el. 1. ) A dokumentációhoz elengedhetetlen leírás és fotók elkészítése. 2. ) A műtárgy kiemelése a keretből. 3. ) A száraztisztítás elvégzése, melynek során mechanikus úton (porecsettel, radírszivaccsal, tompa élű szikével) eltávolítom a port és a testesebb szennyeződéseket (légypiszok, megszáradt Brunolin stb.). 4. ) Az alátámasztásul szolgáló szalmakarton és a litográfia szétválasztása, amennyiben lehetséges szárazon. 8 Az egyik legfontosabb állati eredetű gyanta a sellak, a távol-keleti Butea-félék hajtásain, ágain élősködő sellaktettl (Laccifer lacca) gyantája. 9 Az olajok és gyanták térhálósodásának és lebomlásának részletes leírása Tímárné Balázsy Ágnes: Műtárgyak szerves anyagainak felépítése és lebomlása című jegyzetében olvasható.

Next

/
Oldalképek
Tartalom