Hausner Gábor szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 7. (Budapest, 2004)
GYŰJTEMÉNYI- ÉS MŰHELYMUNKA - ZÁVODI SZILVIA: Egy háztartási napló tanulságai
kükből. A házaspár legidősebb fia, Ferenc, 7 a budapesti 24. vadász-zászlóalj tartalékos zászlósaként 1915 nyarán Galíciában, a San folyó melletti Lezajsk községnél halt hősi halált és okozott nagy fájdalmat a családnak." A négy élő gyermek: Edit, 9 Margit, 10 Márta" és István. 12 A család az édesanya betegsége miatt költözött a fővárosból Üllőre. Itt, miután 1916-ban - valószínűleg a talajvíz miatt - összedőlt saját tulajdonú házuk, a számukra kiutalt lakásban éltek, amihez kert is tartozott. A későbbiekben problémát okozott az a telek, amelyen a romos ház állt, mivel több éves pereskedés kezdődött az ingatlan tulajdonjoga körül." 1920 novemberében a család visszaköltözött Budapestre, először egy anyai barátnő házának alagsori helyiségeibe. E hónap bejegyzései hiányoznak is a naplóból. 1921-ben települtek át a Podmaniczky utca 85-be, majd 1926-ban abba a Bajza utcai házba, amelyben az ajándékozó, Zahumenszky István ma is lakik. A fentiekből következik, hogy a napló nagy része az üllői háztartás életéről tartalmaz adatokat. 14 A családi hagyatékban több olyan postai küldemény is megőrződött, amelyeken egy további, az előzőektől eltérő cím található. Zahumenszky Ferenc és Zahumenszky Edit kisasszony számára több levelezőlapot címeztek a budapesti Teréz körút 62. szám alá. Ez volt a Magyar Államvasutak Budapest bal parti üzletvezetőségének címe, ahol ezek szerint nem csak a családfő, hanem a legidősebb leánygyermek is dolgozott. 15 A családtagok közül az édesanya által vezetett naplóban leggyakrabban a tizenéves Márta szerepel, a kislány az 1853-ban alapított Irgalmas Testvérek Szent Teréz Intézetében tanult."' Rendszeresen megjelenő költség minden év szeptemberében és januárjában a tandíja, a beíratása és a tankönyveinek beszerzése. Néhány helyen az anya megemlíti Editet is, általában a számára külön vásárolt élelmiszerekkel kapcsolatban. Három helyen jelenik meg a legkisebb gyermek, István neve, Pisti vagy Pityu becézett formájában. A középső leány, Margit azonban egyáltalán nem szerepel a naplóban. Jelentős - 1917 vége és 1919 vége között változatlan - kiadást jelentett a kiutalt lakás, illetve ház bére. A háztartás vezetésében a feleségnek nem volt állandó segítsége, „nem tartozott a házhoz" cseléd. Szükség esetén a lányok segítettek be édesanyjuknak. 7 Született 1895-ben. 8 Pesti Hírlap, 1939. július 2. 9 Született 1896-ban 10 Született 1897. szeptember 11-én. 11 Született 1906. augusztus 27-én. 12 Született 1913. január 12-én. 13 A részvétnyilvánító levelek címzéséből derül ki, hogy 1915 augusztusában a Zahumenszkynének szóló üzenetek még az üllői Virág utca 2-be érkeztek. A későbbi leveleket már a Szövetkezet utca 11 -be címezték a feladók. 14 A könyv 1921. évi bejegyzései igen hiányosak, csak három hónapra vannak adatok és csak néhány cikkről. 15 Megjegyzendő, hogy Zahumenszky István is MAV alkalmazottként töltötte aktív éveit, fogalmazóból lett segédtitkár, titkár, tanácsos, majd főtanácsos. 16 Márta 1915-ben adományozott a Katonák Karácsonyára, ezért emléklapot kapott, azon volt feltüntetve az iskolájának neve. HTM 96.147.1/KE.
