Hausner Gábor szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 7. (Budapest, 2004)

ÉRTEKEZÉSEK, TANULMÁNYOK - HORVÁTH LAJOS: Az inszurrekciós gyalogság 1809-ben

noka báró Duka György volt, báró Mecséry János altábornagy pedig előde halála után lett a Dunántúli kerület parancsnoka.

7 A mintegy 18 000 főre kerekedett lovasságot a megyei csapatok összevonásával az alábbi módon szervezték ezredekbe a többséget adó vármegye nevével jelölve azokat:

8 Dunáninneni kerület 1. Pozsonyi lovasezred 2. Nógrádi lovasezred 3. Barsi lovasezred 4. Pesti lovasezred 5. Nyitra vármegye önálló, a királyné nevét viselő ezrede

9 6. Esztergomi vagy Érseki (Primatial) Pozsony és Trencsén Nógrád, Bács és Jászkun Bars, Hont, Zólyom, Liptó, Túrócz, Árva Pest Esztergom és az esztergomi érsek Dunántúli kerület 1. Somogyi lovasezred 2. Veszprémi lovasezred 3. Vasmegyei lovasezred 4. Zalai lovasezred 5. Sopron megyei lovasezred Somogy, Baranya, Tolna, Komárom Veszprém, Fejér Vas, Győr, Mosón Zala, Vas Sopron 1. Zempléni lovasezred 2. Hevesi lovasezred Tiszáninneni kerület Zemplén, Abaúj, Sáros, Szepes, Ung Heves, Borsod, Gömör, Torna Tiszántúli kerület 1. Szabolcsi lovasezred 2. Bihari lovasezred 3. Torontáli lovasezred 4. Aradi lovasezred 5. Szatmári lovasezred Szabolcs, Hajdú Bihar, Békés, Csongrád Torontál, Temes, Krassó, Arad Arad, Torontál, Temes, Krassó Szatmár, Ugocsa, Máramaros, Bereg, Csanád, Szeged 8 R, Kiss: i. m. I. k. 47-48. p. 9 R. Kiss szerint a királyné nevét és zászlószalagját (uo. II. k. 73. p.) viseli az ezred, azonban a vármegye az ezredtulajdonos (uo. II. k. 69. p.). Ez az ezred egyébként az asperni és wagrami ütközetekben is részt vett (uo. II. k. 70. p.), példázva az inszurrekció országhatáron kívüli alkalmazásának addig ismeretlen gyakorlatát.