Hausner Gábor szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 7. (Budapest, 2004)
GYŰJTEMÉNYI- ÉS MŰHELYMUNKA - DÉCSEY SÁNDOR: A Hadtörténeti Múzeum zászlószalagjai
4. Egyéb szalagok a) Tiszteleti szalagok Ez a szalagcsoport sok hasonlóságot mutat az emlékszalagokkal. A leglényegesebb különbség a két csoport között az, hogy míg az emlékszalagokat valamilyen jól azonosítható, jeles alkalommal adományozzák, addig a tiszteleti szalagokat úgymond spontán, minden különösebb ok nélkül, mondhatnánk a civil társadalom felől megjelenő elismerés jeleként. Természetesen a sok hasonlóság bizonyos mértékű átfedést eredményez a két típus között. A magunk részéről a tiszteleti szalagok közé azokat soroljuk, amelyeken nincs semmilyen jel, ami az adományozás miértjére utalna. Ide tartozónak tekintjük azokat a szalagokat is, melyeket a zászlóadományozás alkalmával kötöttek a katonai alakulat zászlajára, kivéve a zászlóanyai - adományozói - szalagot.' 2 Valószínűleg a XIX. század második felében keletkezett ez a szalagtípus a civil társadalmi szervezetek (nőegyletek, lövészegyesületek stb.) elterjedésével egyidejűleg. A Hadtörténeti Múzeum Zászlógyűjteményében található legkorábbi ilyen jellegű darabok az 1919 utáni időkből származnak. A Horthy-korban fontos, hogy különbséget tegyünk a tiszteleti szalagok és a már említett, úgynevezett bevonulási szalagok között. Ez utóbbiak, még ha nem is szerepel rajtuk az alkalom megnevezése, a dátum, a helyiségnevek alapján jól azonosíthatók. Egyértelműen a tiszteleti szalagok közé sorolhatók a leventeegyesületek, HONSZszervezetek, a Frontharcos Szövetség csoportjai, első világháborús veteránegyesületek, nőszervezetek és egyéb társadalmi szervezetek, valamint magánszemélyek által a csonka ország területén adományozott szalagok. Némelyiken csak az adományozó neve szerepel, jelentős részükön azonban jelmondat is. Az alakulat megnevezése csak nagyon ritkán jelenik meg ezeken a szalagokon, ezért a zászlójuktól „elszakadt" példányok azonosítása csak ritkán, nagy szerencsével lehetséges, például ha a zászlóavatásról tudósító korabeli újságcikkben leírták a szalagok feliratait. Néhány példa erre a szalagtípusra: „POMÁZI JÁRÁS MOVE HÖLGYEITŐL"," „BORSOD VÁRMEGYE KÖZÖNSÉGE", 34 „A VOLT 22. HONVÉDEK BAJTÁRSI EGYESÜLETE"," „GRÓF BETHLEN BÉLÁNÉ". W Amint azt már említettük, a szocializmus korszakában nagy divatja volt a zászlószalag-adományozásnak. Ebben az időszakban a tiszteleti szalagokra 32 Jó például szolgálnak erre a pápai m: kir. (vitéz Bertalan Árpád) 1. honvéd ejtőernyős zászlóalj (később ezred) szalagjai, amiket a zászlóavatáskor kaptak. A kiállításban található darabok leírását lásd a dolgozat végén. 33 Lt. sz.: 0699/Z1. A MOVE (Magyar Országos Véderő Egyesület) a Horthy-kor egyik félkatonai tömegszervezete volt. 1918 novemberében ellenforradalmi tiszti egyesületként jött létre, majd fokozatosan bővült a létszáma. A MOVE vezetése az 1930-as évek második felétől a nyilasok kezében volt. Ez volt az egyetlen szervezet, amelyet nem tiltottak be Magyarország német megszállása (1944. március 19.) után, sőt a többi kisebb szélsőjobboldali szervezetet is a MOVE-be olvasztottak be. 1944 elején 144 fiókegyesülete volt, átlagosan 200 taggal. 34 Lt. sz.: 0701/Z1. 35 Lt. sz.: 0706/Z1. 36 Lt. sz.: 0710/Z1.