Hausner Gábor szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 7. (Budapest, 2004)

GYŰJTEMÉNYI- ÉS MŰHELYMUNKA - DÉCSEY SÁNDOR: A Hadtörténeti Múzeum zászlószalagjai

4. Egyéb szalagok a) Tiszteleti szalagok Ez a szalagcsoport sok hasonlóságot mutat az emlékszalagokkal. A leglénye­gesebb különbség a két csoport között az, hogy míg az emlékszalagokat valami­lyen jól azonosítható, jeles alkalommal adományozzák, addig a tiszteleti szalago­kat úgymond spontán, minden különösebb ok nélkül, mondhatnánk a civil társadalom felől megjelenő elismerés jeleként. Természetesen a sok hasonlóság bizonyos mértékű átfedést eredményez a két típus között. A magunk részéről a tiszteleti szalagok közé azokat soroljuk, amelyeken nincs semmilyen jel, ami az adományozás miértjére utalna. Ide tartozónak tekintjük azokat a szalagokat is, melyeket a zászlóadományozás alkalmával kötöttek a katonai alakulat zászlajára, kivéve a zászlóanyai - adományozói - szalagot.' 2 Valószínűleg a XIX. század má­sodik felében keletkezett ez a szalagtípus a civil társadalmi szervezetek (nőegy­letek, lövészegyesületek stb.) elterjedésével egyidejűleg. A Hadtörténeti Múzeum Zászlógyűjteményében található legkorábbi ilyen jellegű darabok az 1919 utáni időkből származnak. A Horthy-korban fontos, hogy különbséget tegyünk a tiszteleti szalagok és a már említett, úgynevezett be­vonulási szalagok között. Ez utóbbiak, még ha nem is szerepel rajtuk az alkalom megnevezése, a dátum, a helyiségnevek alapján jól azonosíthatók. Egyértelmű­en a tiszteleti szalagok közé sorolhatók a leventeegyesületek, HONSZ­szervezetek, a Frontharcos Szövetség csoportjai, első világháborús veteránegye­sületek, nőszervezetek és egyéb társadalmi szervezetek, valamint magánszemé­lyek által a csonka ország területén adományozott szalagok. Némelyiken csak az adományozó neve szerepel, jelentős részükön azonban jelmondat is. Az alakulat megnevezése csak nagyon ritkán jelenik meg ezeken a szalagokon, ezért a zász­lójuktól „elszakadt" példányok azonosítása csak ritkán, nagy szerencsével lehet­séges, például ha a zászlóavatásról tudósító korabeli újságcikkben leírták a szala­gok feliratait. Néhány példa erre a szalagtípusra: „POMÁZI JÁRÁS MOVE HÖLGYEITŐL"," „BORSOD VÁRMEGYE KÖZÖNSÉGE", 34 „A VOLT 22. HONVÉDEK BAJTÁRSI EGYESÜLETE"," „GRÓF BETHLEN BÉLÁNÉ". W Amint azt már említettük, a szocializmus korszakában nagy divatja volt a zászlószalag-adományozásnak. Ebben az időszakban a tiszteleti szalagokra 32 Jó például szolgálnak erre a pápai m: kir. (vitéz Bertalan Árpád) 1. honvéd ejtőernyős zászlóalj (később ezred) szalagjai, amiket a zászlóavatáskor kaptak. A kiállításban található darabok leírá­sát lásd a dolgozat végén. 33 Lt. sz.: 0699/Z1. A MOVE (Magyar Országos Véderő Egyesület) a Horthy-kor egyik félkato­nai tömegszervezete volt. 1918 novemberében ellenforradalmi tiszti egyesületként jött létre, majd fokozatosan bővült a létszáma. A MOVE vezetése az 1930-as évek második felétől a nyi­lasok kezében volt. Ez volt az egyetlen szervezet, amelyet nem tiltottak be Magyarország né­met megszállása (1944. március 19.) után, sőt a többi kisebb szélsőjobboldali szervezetet is a MOVE-be olvasztottak be. 1944 elején 144 fiókegyesülete volt, átlagosan 200 taggal. 34 Lt. sz.: 0701/Z1. 35 Lt. sz.: 0706/Z1. 36 Lt. sz.: 0710/Z1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom