Hausner Gábor szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 7. (Budapest, 2004)

GYŰJTEMÉNYI- ÉS MŰHELYMUNKA - GALVÁN KÁROLY: A cs. és kir. 32. gyalogezred ezreddobosi díszbotja

ellentett oldalon csak öt csoport van. Ahol az öt csoport található, ott alul a dobverő pár hiányzik. Az egész hüvelyre egy ezüstlánc van menetelesen felforrasztva úgy, hogy a kis fegyvercsoportokat keresztezi, és felül a gyöngysor alatt ér véget. A bot felső végét két oroszlánfej díszíti; a szájukban karikával a zsinór tartására. Az oroszlánfejeken nincs mesterjelzés. A karikákba fűzték az aranybeszövéses zsinórt, mely két egymást keresztező ágban fonódik a pálcára. A zsinór végein egy-egy aranybojt volt eredetileg, de ezt ma csak az egyik bojt mutatja, a másik hiányzik. A pálca valamilyen fehér (vagy fehéres) keményfából készült. Sérülések a műtárgyon Nagyon valószínűnek látszik, hogy a botot valamikor úgy ejtették le, hogy a sas bal feje, nyaka és szárnya lehajlott. Ugyanakkor a bal lába is letörött az országalmával együtt. Erre vall, hogy jelenleg a bal láb teljesen másmilyen, mint az eredeti jobb láb. A bal combnál egészen durva forrasztás látszik. A láb kiképzése is más. Míg Szentpéteri a sas lábát úgy készítette, hogy az alapot ezüst dróttal körültekerte és az egész felületet végigfuttatta vékonyan ezüsttel, a bal lábon csak a dróttekerés van, a felület megfuttatása hiányzik. A bal karmok között tartott országalma is otromba kivitelezésű. A gömböt képező két félgömb csúnyán, rosszul van összeforrasztva, ami arra utal, hogy egy jóval gyengébb képességű ötvös formálta meg. A sas fejein lévő koronák sem eredetiek. Ez egyfelől onnan látható, hogy aranyozott vörösrézből készültek, másrészt úgy erősítették őket a sas fejéhez, hogy a sas fejeit átfúrták és vörösréz szegeccsel rögzítették a koronákat. A jobb karból hiányzik a kormánypálca, hogy mióta, az nem állapítható meg. A „hangszerek" kisebb darabjai, pl. a fúvókák hiányoznak. A csörgődob kerületén lévő csörgőkből kettő valamikor ugyancsak letörött. Az sem állapítható meg, hogy a csengőfa finom alkotó elemei mikor törtek le.