Hausner Gábor szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 7. (Budapest, 2004)

GYŰJTEMÉNYI- ÉS MŰHELYMUNKA - BAJÁK LÁSZLÓ: A Batthyányiak halotti címerei a Hadtörténeti Múzeumban

magyarul is kiadott német nyelvű útleírásokat készített.

5

* A felesége bácsfai Rudnyák Jozefa (1780-1847) csillagkeresztes hölgy volt, akitől hét gyermeke született: Aurora (sz. 1808), Isaura (*1809), Athenaeis (*1811), Irén (*1812), Artúr (*1814), Hermina (*1815) és Aglája (*1805), aki utóbb Batthyány Iván második felesége lett (lásd a 6. címert). Németújváron temették el. Pi fika fői ág (Batthyány [II.] Imre ágazata) 18. IFJ. GR. BATTHYÁNY ISTVÁN (Polgárdi, 1812. Vm. 20. - Graz, 1880. VII. 22.) 62,2x47,3 cm nagyságú, a kiszögezés nyomait mutató papírlap ovális középmezejében festett címer, körülötte a fekete szegélyen ezüst betűs felirat. Lt. sz.: 99. 158. l./KE Felirata a címer fölötti íven: Stfephan] G[raf] Bfatthyány]. A címer alatt: 1880. A Batthyány-címer csücskös tárcsapajzson.

59 Batthány István (1786-1865) cs. kir. kamarás és gr. Bolza Antónia csillagkeresztes hölgy (* 1788) első fiaként született. A hazai lótenyésztés lelkes támogatója, Széchenyi István és Sándor Móric barátjaként 1842-ben a Pesti Lovaregylet egyik alapítója, és alelnöke volt. 1848. VI. 19-én Székesfehérvár gyalognemzetőrségének őrnagya lett. 1848. VI. 12-én Székesfehérvár képviselőjévé választották a népképviseleti országgyűlésen, ezért VII. 16-án lemondott a nemzetőrségi tisztéről. Szeptember közepétől, Jelasics támadása miatt Fejér megye népfelkelési kormánybiztosa, illetve X. 30-tól újra (címzetes) nemzetőr őrnagy lett. A telet 1849 májusáig az országgyűléssel együtt Debrecenben töltötte. 1849 májusában ismét Fejér megye kormánybiztosa lett. A szabadságharc bukása után emigrált, de 1850-ben hazatért. Az emigráció kémnek tartotta. 1861-ben ugyan újra megválasztották Székesfehérvár országgyűlési képviselőjéül, de itthon mégis elsősorban lótenyésztéssel foglalkozott. A lovai, amelyeket kiváló lovasként gyakran maga lovagolt, sikeresen szerepeltek a különböző, főleg német lóversenyeken. 1839. VII. 4-én vette feleségül gr. Mittrowszky Máriát (1815-1842), majd 1865-ben Batthyány Rózát (lásd a 19. címert), de gyermekük nem született.

60 A gyászjelentése szerint 1880. VII. 26-án temették el Németújváron. 58 Uber des ungarische Küstenland. Pest, 1805.; Reise durch einem Teil Ungarns. Pest, 1805.; Reise nach Konstantinopol. Pest, 1810.; Batthyány István utazása, Magyar Országnak, Erdélynek, Moldáviának és Bukkovinának egy részén által 1805-ik esztendőben. Pest, 1818. MNZSk I. k. 33. p.; Wurzbacb I. k. 182-183. p.

; UMÉL I. k. 525. p.

; MNL III. k. 378. p.

; Szinnyei I. k. 706. p. 59 A halotti címer hátoldalán a címerfestő címkéje: Július Lamprecbt childer wappen maierei Graz Tummelplatz. A grazi címerfestő megbízása nyilvánvalóan a gróf halálának helyével függ össze. A halotti címert nem kiszögezték, hanem a sarkaira ragasztott szalagfülek segítségével akasztották fel. 60 MNZSk I. k. 34. p.

; MNL III. k. 373. p.; UMÉL I. k. 520. p.; Gulyás II. k. 719. p.