Hausner Gábor szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 7. (Budapest, 2004)

GYŰJTEMÉNYI- ÉS MŰHELYMUNKA - BAJÁK LÁSZLÓ: A Batthyányiak halotti címerei a Hadtörténeti Múzeumban

13. LOMNICAI SKERLECZ BORBÁLA (ÖZV. GR. BATTHYÁNY JÓZSEFNÉ) (1782 - Bécs [?], 1834. X. 24.) 61,5x47 cm nagyságú, a kiszögezés nyomait mutató papírlap kerek középmezejében festett címer, körülötte a fekete szegélyen fehérrel festett körirat. Lt. sz.: 99. 149. l./KE A címer egy másik példánya az OSZK-ban: 188. címer (61x47 cm). Felirata a címer fölötti íven: lll[ustrissima] D[ojni]na vidua Barbara Comes Batthyán de Németh Újvár, nata Skerlecz de Lomnicza Crucis Stellatae matróna. A címer alatti íven: Obiit die 24. Octobris 1834. anno aetatis 52. A felirat fordítása: „Méltóságos Borbála úrnő, a németújvári Batthyány gróf özvegye, született lomnicai Skerlecz, csillagkeresztes hölgy. Elhunyt 1834. október 24. napján, életének 52. évében."

45 Két háromszögű pajzsból összetett címer, amelyeket kilencágú grófi korona fog össze. A jobboldali a Batthyány-, a baloldali a Skerlecz-címer, ahol kék mezőben zöld dombon arany oroszlán szablyát emel. A Zágráb megyei eredetű Skerlecz család 1638-ban Skerlecz Pál révén III. Ferdinándtól kapott nemességet, és a XVIII. században költözött Vas vármegyébe. Batthány József felesége (lásd a 12. címert), Borbála Skerlecz Ferenc helytartósági tanácsos, kancelláriai titkár és nemeskéri Kiss Rozália leánya volt. Két gyermekük született: Amália (*1805) és Batthyány Lajos, az 1848-as miniszterelnök (*1807). 1807-ben, a második gyermek születése után a megromlott kapcsolatuk miatt különvált a férjétől, és gyermekeivel együtt Ikervárról Bécsbe költözött. 1817-ben lett csillagkeresztes.

46 A gróf halála után, a végrendelet ellenére rendelkezési jogot szerzett a Lajos grófot illető vagyon fölött is, s a visszás helyzetet csak 1830-ban sikerült rendezni.

47 14. BR. OTTENFELS-GSCHWIND MÁRIA (GR. BATTHYÁNY JÓZSEFNÉ) (1771. III. 5.- 1823. VI. 8.) 59x44 cm nagyságú, ezüst szegélyes fekete papírlapra festett címer, felirat nélkül. Lt. sz.: 99. 137. l./KE Két csücskös pajzsból összetett címer, amelyet barokk ráma és hétágú grófi korona fog össze. A bal oldali címer a Batthyány családé, a jobb oldali az Ottenfels-Gschwind család négyeit címerpajzsa. Az 1-4 fehér mezejét két jobbharánt vörös szalag szeli. A 2-3 zöld mezőben lebegő ezüst vár. A boglárpajzs arany mezejében álló páncélos vitéz ágaskodó medvével. Négy sisakdísz tartozik hozzá: 1. A boglárpajzs páncélos vitéze, a 2. sisakdísz a 2-3 mező ezüst vára, a 3. sisakdísz strucctoll, a 4. sisakdísz a boglárpajzs medvéje.

48 45 Gudenus I. k. 130. p. téves közlése szerint 1779-ben született. 46 Erdemkoszorúk. 278. p. Lásd még a 13. jegyzetet. 47 Nagy Iván X. k. 242-243. p.; Gudenus III. k. 321. p.; Molnár 9-16. p. 48 Az O-G címer elrajzolt, hibás, de azért kétségtelenül azonosídiató. Valójában az 1-4 vörös mezőt két ezüst jobbharánt szalag szeli. A 2-3 arany mezőben háromtornyú vár, a középső tornyon koronával.