Hausner Gábor szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 6. (Budapest, 2003)

ÉRTEKEZÉSEK, TANULMÁNYOK - BABUCSNÉ TÓTH ORSOLYA: Az Országos Magyar Hadimúzeum Egyesület

angyal között hirdeti az ország dicsőségét. A Hadtörténeti Múzeum Tárgyiemlékanyag-gyűjteményében található példány a 2437. sorszámot viseli, és dr. Szobonya László m. kir. honvéd százados nevére állították ki. A tárgy legkisebb s valószínűleg legolcsóbb változatát egy falapra erősített alumínium lapra nyomtatták. A babérkoszorú-fonattal körbevett felirat a következő volt: „Nemzeti Ereklye Hatvanhárom vármegyénk vérrel, verejtékkel áztatott földjéből, hűséggel őrizzük e néhány porszemet. 1000 éves jussunk, igazságunk megszentelt pecsétje ez." Alatta a rögzített ércbulla, körülötte az „Ez a föld, melyen annyiszor apáid vére folyt" jelmondat.

130 Azok, akik az ereklye őrzőinek sorába kívántak lépni, az egyesülettől megrendelhették a keretezett vagy keretezetlen okmányt. 1927-ben szélesebb körben kívánták a Nemzeti Ereklyét forgalmazni, s a honvédelmi miniszter közvetítésével a csendőrség támogatását igyekeztek megnyerni.

131 A tárca szolgálati okokra hivatkozva elutasította a kérelmüket. Fő indoka a különböző sorsjegyek árusításában a csendőrparancsnokságok részvételéről intézkedő belügyminiszteri rendelet volt,

132 mely csak a Hadimúzeum céljaira szervezett gyűjtések támogatásához járult hozzá. Elgondolkodtató, tehát az ereklye nem tartozott ezek közé? Valószínűleg a megrendelések nem kecsegtettek jelentős anyagi sikerrel s így más módot kellett találniuk. Budapesten egyéb kiadványokkal együtt, ügynökök útján és a jelentősebb fővárosi rendezvények helyszínein szervezetten is folyt a terjesztés az egyesületen belül működő Országos Kanizsay Dorottya Bizottság és báró Szurmay Sándor gyalogsági tábornok, az Országos Magyar Hadimúzeum Egyesület védnökének elnökletével megalakult Nemzeti Ereklye Országos Felavató Bizottság közreműködésével. Ez a bizottság, - melyről alig tudunk valamit - az ország nagyobb városaiban és községeiben a felkérésükre alakult helyi bizottsággal közösen felavató ünnepélyeket szervezett, mely kedvező lehetőségeket teremtett a Nemzeti Ereklye vidéki terjesztéséhez is. Minden településen a rendezvény az országos bizottság egységes programja szerint zajlott le, megszervezése a Helyi Felavató Bizottság feladata volt. Nekik kellett arról gondoskodniuk, hogy kifejezve a nemzet egységét, az ünnepen minden foglalkozási ág képviseltesse magát, hogy a harangok a felavatás napján egyszerre konduljanak meg, és ünnepélyes istentiszteletet tartsanak minden vallásfelekezet templomában. Az esemény alkalmával egy tölgyfacsemetét is elültettek a bizottság által kijelölt helyen, valamint ünnepi műsorral szórakoztatták a közönséget. Az OMGE, az Országos Iparegyesület és a Magyar Kereskedelmi Csarnok és Kerekedők Egyesülete felszólították tagságukat, hogy az ereklye őrzőinek sorába lépve valamennyien csatlakozzanak az egységes felavató ünnephez. A két bizottság 1927. április 28. és május 7. között a Nemzetközi Vásár idején a Városliget területén a VI. kerületi elöljáróságtól kapott helyfoglalási engedélyük alapján árusította az ereklyét.

133 A kerületi hatóságoktól kapott írásbeli hozzájárulás azonban nem lett volna elég, ugyanis a különböző árucikkek jóté130 HTM Tárgyiemlékanyag-gyűjtemény. 131 HLHMEln. 12.699/1927. 132 120.893/Eln. VI. c 1926. B. M. 133 BFL Tanácsi ügyosztályok 3693/1928.