Hausner Gábor szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 6. (Budapest, 2003)
ÉRTEKEZÉSEK, TANULMÁNYOK - BABUCSNÉ TÓTH ORSOLYA: Az Országos Magyar Hadimúzeum Egyesület
A hivatalos védnökökhöz hasonlóan e tisztség is stallumhoz kötött volt, tehát, ha a tag más beosztásba került vagy elhalálozott, utóda vette át tanácsi feladatait. 74 A védnökök, az alelnökök, az igazgatótanács és az igazgatóság mellett az egyesület intéző szervei voltak az egyesület ügykörébe tartozó ügyek megfelelő előkészítésére, illetve ellenőrzésére alakult, különböző feladatkörű (tudományos, múzeumi, művészeti, társadalmi és gazdasági) bizottságok, valamint a közgyűlés. Az egyesület elnöke volt köteles minden évben, lehetőleg május végéig öszszehívni az egyesületi tagság fórumát, a közgyűlést. Az éves beszámoló meghallgatásával és a zárszámadás elfogadásával értékelték az előző év eredményeit, határoztak a folyó évi feladatokról, a költségvetésről, megállapították a tagsági díjak esetleges változtatását. Ekkor került sor a tisztújításokra, vagyis az elnök, a társelnökök és a bizottságok tagjainak három évenkénti, továbbá az igazgatótanács egyharmad részének és a számvizsgáló bizottság tagjainak évenkénti megválasztására. Csak az ülések alkalmával módosíthatták a társulat alapszabályát. A határozat érvényességéhez a jelenlevők kétharmad szótöbbsége volt szükséges, de a módosított alapszabály is csak a kormányhatósági jóváhagyás után léphetett érvénybe. A fontosabb szerződések és az egyesületi vagyon átlagát érintő jogügyek (ingatlan vásárlása, eladása vagy megterhelése) elhatározásához és jóváhagyásához szintén a közgyűlés beleegyezése volt szükséges. A fórum feladata volt továbbá az igazgatótanács döntései ellen beadott fellebbezések elbírálása és a tagok által benyújtott indítványok feletti határozás. A társulat esetleges feloszlásáról vagy más egyesülettel való fúziójáról ugyancsak a közgyűlés döntött szavazatképes tagjainak kétharmad szótöbbségével. ' Az egyesület közgyűléseiről hivatalos lapjukban 1927-ig rendszeresen beszámoltak. Az alakuló közgyűlést követően, a társulat első évi működését ismertető beszámolást 1926. június 5-én tartották meg Budapest székesfőváros tanácstermében. Míg a harmadik közgyűlésről a Hadiimízeumi Lapok 1927. augusztusi száma terjedelmes cikkben részletesen írt, az évet lezáró 1928-as, majd az 1929es közgyűlésről nincsenek adataink, ugyanis ekkor a Hadimúzeumi Lapok a História című folyóirat egyik mellékleteként már nem volt az egyesület „közlönye". Az egyesület működéséhez szükséges anyagi alapot a tagok által létesített alapítványokból, a hasonló célzatú adományokból és az évi zárszámadási feleslegből alapszabályszerűen tartalékolt összegből összetevődő vagyona jelentette. Az egy összegben fizetett tagdíjmegváltás (alapítvány) összegétől függően a tagokat különböző csoportokba osztották: az örökalapító tagok 1000, az alapító tagok 300, a pártoló tagok 100 aranykorona tagdíj megfizetésére kötelezték magukat az egyesületbe történő belépésükkor/ 6 Eves jövedelmét a tagdíjak, az Egyesület által rendezett ünnepélyek, kiállítások vagy egyéb tevékenységből eredő tiszta, az esetleges rendkívüli bevételek; 74 ASZ 21-23. § 75 ASZ 14-15. § 76 ASZ 7. § - A módosított alapszabályban 1926. január l-jétől változatlan értékben, de pengőben állapították meg az alapítványok és a tagdíjak összegét.
