Hausner Gábor szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 6. (Budapest, 2003)
ÉRTEKEZÉSEK, TANULMÁNYOK - BABUCSNÉ TÓTH ORSOLYA: Az Országos Magyar Hadimúzeum Egyesület
Nagy Pál 4U gyalogsági tábornok, majd Janky Kocsárd 50 lovassági tábornok és Sipőcz Jenő.' 1 E hivatalok választása mellett más és más érv szólt: a hadsereghez szorosan kapcsolódó intézet társadalmi szervezeteként fontos volt a honvédség két elöljárójának hivatalból történő pártfogolása, de szükség volt a Hadimúzeum fenntartójának, a közismerten történészbarát vallás- és közoktatásügyi miniszter támogatására is, míg a polgármester megnyerése a fővárosi rendezvények engedélyeztetése miatt volt nélkülözhetetlen. Az alapszabályban foglaltak szerint a közgyűlés további védnököket szavazhatott meg. 52 Nem tudni miért, öt helyett csak kettőt választottak. 13 Báró Hazai Samu 54 ny. vezérezredes és báró Szurmay Sándor" ny. gyalogsági tábornok személyében a magyarországi katonai elit két legjelesebb tagjának támogatására számíthattak az egyesület munkájában. Az egyesület élén az elnök és a legfeljebb öt alelnök állt. Az elnök munkáját segítendő, a közgyűlés tetszés szerinti számban társelnököket is választhatott. 56 Az egyesület elnöke Lukács György 5 volt, aki az egyesület legfőbb vezetőjeként összehívta és vezette a közgyűléseket és az igazgatótanácsi üléseket. Távollétében a társ- és alelnökök helyettesítették. A társulat 1927-ben megtartott tisztújító közgyűlésén társelnökké választották bárcziházy Bárczy István 58 helyettes államtitkárt, a m. kir. Miniszterelnökség I. (Elnöki) osztály vezetőjét, vitéz 49 Nagy Pál (Sajósenye, 1864. szeptember 10. - Budapest, 1927. február 10.) osztrák-magyar altábornagy, m. kir. gyalogsági tábornok, 1922. január 4-től 1925. október 27-ig a m. kir. Honvédség főparancsnoka. 50 Janky Kocsárd, buksi vitéz (Déva, 1868. február 11. - ?) altábornagy, 1925-ben lovassági tábornokká léptették elő, s kinevezték a m. kir. Honvédség főparancsnokává. 51 Sipőcz Jenő, dr. (Budapest, 1878. szeptember 19. - Budapest, 1937. január 1.) 1920 áprilisáig a fővárosban tiszti ügyész, utána Budapest kormánybiztosa és helyettes főpolgármestere, 5 hónappal később polgármestere. 1926-ban és 1931-ben harmadszorra is megválasztották. 1935 őszén Budapest főpolgármestere lett. Lásd: Szoleczky E?nese: Aggházy Kamii naplószerű feljegyzései 1937-ből. In: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője 3. Szerk. Kincses Katalin Mária és Szoleczky Emese. Budapest, 2000. 174. p. 52 ASZ 18. § 53 Had'mnízewni Lapok, 1927. 3-4. sz. 20. p. 54 Hazai (Kohn) Samu, báró (Rimaszombat, 1851. december 26. - Budapest, 1942. február 10.) osztrák-magyar vezérezredes, 1910-1917 között a második Khuen-Héderváry-kormány honvédelmi minisztere. Minisztersége után Bécsben folytatta működését, mint az egész haderő pótlásügyi főnöke. 55 Szurmay Sándor, uzsoki, báró (Német-Bogsán [Boksánbánya, Krassó-Szörény vm.], 1860. december 19. - Budapest, 1945. február 26.) osztrák-magyar gyalogsági tábornok, 1941-től m. kir. vezérezredes, 1917. február 19. - 1918. október 31. között az Esterházy- és a harmadik Wekerle-kormány honvédelmi minisztere. 56 ASZ 19. § 57 Lukács György, dr. (Nagyvárad, 1865. szeptember 10. - Budapest, 1950. szeptember 28.) 1887-1897 között a Belügyminisztérium tisztviselője, 1895-ben megszervezi az állami anyakönyvvezetés bevezetését, 1897-1905 között Békés vármegye és Hódmezővásárhely főispánja, 1905. június 18. - 1906. március 6. között a Fejérváry-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere. Az általa alapított József kir. herceg szanatórium-egyesület élén kiemelkedő vezetője lett a tüdővész elleni küzdelemnek, melynek eredményeként több tüdőbeteg-gondozó intézet nyitotta meg kapuit. 58 Bárczy István, bárcziházy dr., (Budapest, 1882. - ?) Wekerle Sándor és Khuen-Héderváry
