Hausner Gábor szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 6. (Budapest, 2003)
ÉRTEKEZÉSEK, TANULMÁNYOK - R. VÁRKONYI ÁGNES: A múzeum gondolata a felvilágosodás korában és a reformkorban
létre. Kazinczyt esztétikai és történeti szempontok vezették; ismerte a Museo Pio Clementino s a Musée Napóleon metszetgyűjteményét. 42 Nyilvánvaló felismerés: a gyűjtemények a tudás sűrítményei, megpróbálják egységbe foglalni az egyre bonyolultabb világot. Teleki József természettudományi múzeumot létesített otthon: halak, csigák, emlősállatok, madarak, ásványok, fizikai eszközök láthatók együtt, és mindennek volt szerves része a könyvtár. Benkő Ferenc érdeme, hogy Enyeden több magángyűjteményből 1796-ra létrejött a valódi természetrajzi múzeum. Pest-Budán pedig jobbára tanárok és polgárok kis gyűjteményeiket „magán múzeum"-nak nevezték. 43 A fény évszázadának alkonyán eleven igény volt már, hogy legyen országos múzeum. Létesítését Aranka György a Nyelvművelő Társaság létrehozásának első tervezetében (1791. január 2.) már javasolta. 44 Magyar nyelven a múzeumi gondolatot, mint európai jelenséget mai ismereteink szerint először Benkő Ferenc fogalmazta meg. Meglátogatva a nagyenyedi kollégium gyűjteményét, megnevezte magyarul és összefoglalta a Ritkaságoknak és Természeti Dolgoknak Múzeuma vagy Gyűjteményes háza jelentőségét is: „Sokaknak talán különösnek fog tetszeni, hogy az enyedi kollégium thekájának és múzeumának ritkaságát, (melyhez a magamét is bocsátottam) nyomtatásban világ eleibe bocsájtottam..., de... az illyenek serkentik az ifjúságot szép, hasznos, gyönyörűséges, már módivá vált természet históriának tanulására. ... Külső országokban bámulják a ritkaságokat. Meg is fizettetik a nézéseket, miért kelljen hát a hazabelieket elhallgatni és elrejteni, melyeket az idegenek kihordanak és fennyen mutogatják; azokat hát nem esmérni hiba is meg szégyen is." 45 Gróf Széchényi Ferenc tehát kora gyűjteményi mozgalmát összegezte. Szellemi és anyagi tehetsége adta az alapításhoz szükséges átütőerőt. Tanárai a Theresianumban, angliai utazása, a British Museum és Itália élménye együttesen érlelte meg benne a szándékot, és fejlesztette ki képességeit. 46 A szakirodalom eddig is hangsúlyozta a Széchényi mellett 1779 óta titkári teendőket ellátó Hajnóczy József hatását. 4 ' Vizsgálataink azt is igazolják, hogy amikor Hajnóczy a Smirniumból származó antikvitásokkal, érmekkel és régiségekkel megvetette a Széchényi-gyűjtemény alapjait, már nagy múltra visszatekintő egyetemes hagyományt folytatott. Széchényi gróf levéltárosa és a könyvtára fejlesztésével szerződéssel megbízott Kovachich Márton György, a felvilágosodás kiemelkedő történetírója fogalmazta meg, hogy a magyar és a magyar érdekű könyvtárat a nagy európai gyűjtemények mintájára hozzák létre: a nemzeti könyvtár egyben a képek és a régiségek tárháza is legyen. 48 1786-ban már megtörtént a döntés, s a tudósok hálózata segítségével s nagy költséggel létrejött könyv-, térkép-, érem-, címer- és képgyűjtemény a genezisében 42 Sinkó, 1978. 549-550. p. 43 Berlász, 1981. 62. p.; Vita, 1957. 618-623. p. 44 Jancsó, 1955. 34., 95. p. ; Vita, 1983. 42. p. 45 Vita, 1983. 46 Berlász, 1981. 22-24. p. 47 Fejős, 1965. 268. p. 48 Fejős, 1965. 269. p.; V. Windisch, 1998. 21-22., 44. p.
