Hausner Gábor szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 6. (Budapest, 2003)

ÉRTEKEZÉSEK, TANULMÁNYOK - R. VÁRKONYI ÁGNES: A múzeum gondolata a felvilágosodás korában és a reformkorban

nagyítólencsén át szemlélhetők az alakok. A főúri testamentumokban megjelenik, hogy az utódoknak tilos eladniuk vagy elajándékozniuk a családi kincstár bizo­nyos tárgyait. Összevetve az európai gyakorlattal, a gyűjteményekre jellemzőek az ősgalériák, a temetési zászlók, az uralkodók ajándékai, a régi fegyverek és ter­mészetesen a kultusz tárgyai: Attila kürtje, Mátyás király, Báthory István, Bethlen Gábor címeres gyűrűje, II. Rákóczi György kardja. 2r> A gyűjtemények szerves tar­tozéka a könyvtár. Nem tudjuk, hogy hová fejlődött volna Nádasdy Ferenc or­szágbíró, majd királyi helytartó kincstára, könyv- és térképgyűjteménye, ha 1670­ben nem kobozza el az uralkodó. A holland Jacobus Tollius leírása szerint Zrínyi Miklós horvát bán csáktornyai rezidenciájában ugyancsak európai nagyságrendű gyűjteményegyüttes körvonalai tűnnek elénk: könyvtár, festmények, érem­gyűjtemény, Nagy Sándor és más ókori tekintélyektől származó darabokkal, a megcsodált kert, a drága ékszerek, a török elleni harc és az uralkodók megbecsü­lését bizonyító ajándékok, például Lipót császár arcképével díszített óra és a kul­tusz tárgyai, szigetvári Zrínyi Miklós hagyatéka: a páncél, a feszület és a lámpa. Palotájában „...valóságos múzeum volt". 27 A Királyi Magyarország és Horvátor­szág gyűjteményeit különösen megtizedelték a háborúk, és hatalmas értékek es­tek a koncepciós perek áldozatául. Műkincsek sokasága kötött ki a Habsburg csá­szári gyűjteményekben és a pénzverdék kohóiban. Az erdélyi fejedelmek tudatosan igyekeztek a budai királyi udvar hagyomá­nyait folytatni, s már János Zsigmond úgy végrendelkezett, hogy aranykeresztje maradjon az „ország tárházában". 2 * Műkincs, történeti emlék és diplomáciai ajándék értékének tudatos megőrzésére vall Bocskai István végrendelete. LIasonló mentalitást fejeznek ki a Bethlen Gábor tárgyait őrző nagyenyedi kol­légiumnak, később pedig a sárospataki kollégiumnak nyújtott fejedelmi támoga­tások, s II. Rákóczi György döntése, hogy Mátyás király kolozsvári szülőházát kultuszhellyé nyilvánította. Apafi fejdelem kiállította udvarában a külföldi ural­kodóktól kapott ajándékokat, őrizte a Mátyás királynak tulajdonított velencei kristálypoharat. Ha óragyűjteményét nem hordják szét, nem viszi fia Bécsbe, ma Közép-Európa legérdekesebb óragyűjteményét csodálhatná meg Fogarason a nyugati turista. 24 Vannak bizonytalan és talán vitaható jelek, hogy Teleki Mihály kancellár már az ország múzeuma megteremtésén gondolkodott. Elképzelhető, hogy az ifjú Bethlen Mihály apai utasításra látogatta végig és írta le a XVII. szá­zadvég Európájának gyűjteményeit. Ismeretes: Bethlen Miklós kancellár kon­cepciója nem valósult meg. Makacs diplomáciájával sem tudta megvédeni az Er­délyi Fejedelemség önálló államiságát, s ezzel füstbe ment a terv is, hogy létre­hozzák az ország könyvtárát, a történeti emlékek, értékek, újdonságok, műkincsek őrzésének országos intézményét. Mégis a múzeumi gondolat utat tört Magyarországon. Teleki Sámuel és Teleki József gyűjteményt alakító gyakorlatára jellemző a céltudatos tudományos igény. Tudják, hogy a gyűjtemény tudományos műhely 26 A Pálffy és az Esterházy végrendeleteket is ismerteti: Kiss, 2001. 20-23., 25. p.; Galavics, 1986. 27 Klamczay, 1964. 606. p. 28 Irodalommal együtt: Kiss, 2001. 22. p. 29 MOL P 1951. 10. cs. 14. Vö. R. Várkonyi, 1984. 307., 477. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom