Hausner Gábor szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 6. (Budapest, 2003)

KIÁLLÍTÁSOK - GALVÁN KÁROLY: A Pacor család

Az alakulatokhoz, de még a vezérkarhoz beosztott tisztek is a gyakori szolgálatihely-változás miatt házasságra alig-alig gondolhattak. Ha egy-két évre végre megállapodhattak egy helyőrségben, akkor volt csupán alkalmuk ismerkedni és házasságra alkalmas hölgyet találni, s amennyiben ez sikerült, megházasodni. Vezérkari tisztek esetében a helyzet még rosszabb volt, mert az arától megkívánt magas kaucióval kevés hölgy rendelkezett. A fegyveres erők tisztjeinek házasságkötését sok tényező nehezítette. Szigorúan szabályozták, hogy a tisztek hány százaléka köthet házasságot. Még a XX. század elején is - alezredestől lefelé - csak a tisztek fele lehetett házas.

2 Rendfokozatok szerint meghatározták, hogy a menyasszonynak milyen összegű házassági óvadékkal (kaució) kellett rendelkeznie. A házassági óvadéknak legalább évi 4%-ot kellett kamatoznia. A házasodni vágyó tisztnek a felsőbb parancsnokságtól engedélyt kellett kérnie, a kérelemhez csatolnia kellett a menyasszonya közjegyzőileg hitelesített nyilatkozatát a kaucióról. A tiszt minősítési lapjába általában bevezették a nősülési engedély számát, a kaució összegét és a házasságkötés idejét, de a menyasszony nevét már nem mindig.

3 Pacor József százados 1833 márciusában kötött házasságot pécsujfalusi Péchy Valburgával, akinek a kauciója 8000 konvenciós forint volt évi 4%-os kamatozással. Ez az összeg egy 2. osztályú hadnagy évi fizetésének felelt meg. Pacor Vilmos főhadnagy (később altábornagy) 1868 májusában kötött házasságot Hecht Máriával, akinek kauciója 24 000 forint volt. Ennek kamata egy 2. osztályú százados évi fizetésének felelt meg. A feleség tulajdonát képező összeget 1870-ben, mialatt a férj a bécsi hadiiskola hallgatója volt, betörés során elvitték.

4 Pacor Kálmán százados (később altábornagy) 1869-ben vette feleségül Fischer Lujzát, aki 12 000 Ft kaucióval rendelkezett, ennek az összegnek kevesebb volt az évi kamata, mint egy hadnagyi fizetés. Pacor Kálmánéknak három lányuk is született. Már tábornok volt, amikor feleségével szorgalmasan gyűjtögették lányaiknak a kaucióra valót.

5 Pacor Albert vezérkari alezredes (később altábornagy) 1873 júliusában kötött házasságot sassi Zurakowski Stefániával, egy lengyel földbirtokos leányával. A kaució 24 000 forint volt, aminek kamata egy 2. osztályú százados fizetésének felelt meg. Pacor Győző főhadnagy (később ezredes) 1904-ben vette feleségül Vivaldelli Máriát, akinek a kauciója évi 2000 koronát jövedelmezett, amely összeg egy századosi fizetésnek felelt meg. Akkor, ha egy főhadnagy házasodott, csak ilyen magas összegű (50 000 korona) kaucióval rendelkező menyasszonya lehetett/' 2 Vorschrift über die Heiraten im K. u. K. Heere. In: Jahrbuch für das K. u. K. Heer 1911-1912. Wien. 3 A tisztek anyagi helyzetével foglalkozó tanulmány a házassági kaucióról egyáltalán nem ír. Deák István: A zsoldtalanságtól a nyomorúságos zsoldig. In: A magyar katonatiszt (1848-1945). Szerk Hajdú Tibor. Budapest, 1989. 21-40. p. 4 Hadtörténelmi Levéltár, Anyakönyvek (a továbbiakban: HL Akv.) 29474. 5 A leszármazottak tulajdonában számos, évenként készített jegyzék van, amelyekben pontosan, lányonként vannak felsorolva a különböző értékpapírok. 6 Lásd a 2. sz. jegyzetben idézett előírás 2. mellékletét!