Hausner Gábor szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 6. (Budapest, 2003)
KIÁLLÍTÁSOK - GALVÁN KÁROLY: A Pacor család
Galván Károly A PACOR CSALÁD A Hadtörténeti Múzeum 1990 óta állandó kiállításai mellett számos időszaki kiállítást rendezett. Ezeken a magyar hadtörténet korábban soha be nem mutatott részleteit, emlékeit tárta a nyilvánosság elé, a látogató közönség nagy örömére. Ezen törekvés részeként vetődött fel annak gondolata, hogy be kellene mutatni egy katonacsalád történetét. Több ilyen család is ismeretes a szakemberek előtt, de a választás arra a családra esett, amelyiktől jelentős emlékanyag található a múzeum különböző gyűjteményeiben, illetve a Hadtörténelmi Levéltárban. Az így kiválasztott család tagjait is felkereste a múzeum, és kérte a családot az elgondolás támogatására. A kitelepítések ellenére is sikerült a családnak sok érdekes-értékes emléket megőriznie és azok kölcsönadásával a kiállítás megrendezését nagy mértékben segítenie. így nyílt meg 2001. november 16-án a Hadtörténeti Múzeumban a „Katona apák - katona fiúk. Fejezetek a Pacor katonacsalád történetéből" című kiállítás. A Pacor katonadinasztia A Habsburg Monarchia „soknemzetiségű hadseregében és hivatali apparátusában a XVIII. század közepétől egy sajátos réteg kialakulása indult meg. Ennek tagjai az apáról fiúra szálló foglalkozás, az iskolában magukba szívott elvek, a német oktatási nyelv, valamint a nemzetiségi szempontból vegyes házasság révén néhány generáció alatt elvesztették nemzetiségüket. A hadsereg viszonyai között ez olyan katonadinasztiák kialakulásához vezetett, amelyeknek tagjait sem szülőföldhöz, sem nemzethez nem fűzték kötelékek, a császárságot és nem annak valamelyik országát tekintették hazájuknak, valamint egzisztenciálisan és érzelmileg a Habsburg uralkodó-családhoz kötődtek. Ez a folyamat lényegében egészen 1918-ig, a Monarchia felbomlásáig tartott, és hatása még a két világháború közötti Magyarország katonai elitjében is érződött." 1 A minősítési lapokon állampolgárság nem szerepelt, csak születési hely, mint illetőségi (Heimatzustándig) hely. Az illetőségi hely azt is jelentette, hogy az 1 Bona Gábor: Tábornokok és törzstisztek az 1848/49. évi szabadságharcban. 3. kiad. Budapest, 2000. 133. p.
