Hausner Gábor szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 6. (Budapest, 2003)

GYŰJTEMÉNYI - ÉS MŰHELYMUNKA - CS. KOTTRA GYÖRGYI: Szabálytalan szabályosok. Gyalogsági zászlók a két világháború között, 1919-1938

A szabályozást követő díszített zászlók A zászlók közös jellemzője, hogy követik az előírásokat, de a zászlólapot az előíráson túl hímzéssel is díszítik, ezzel is hangsúlyozván részint magyar érzületüket, részint az adományozó tájegységet.

29 Egyes esetekben ez az igyekezet és az az igény, hogy „minél szebb zászlót adjunk", a zászló karakterét veszi el. Zászló helyett oltárterítőt vagy díszes falikárpitot látunk inkább. A Nemzeti Hadsereg 13. honvéd gyalogezredének zászlaja (1920).

1(1 A Mezőkövesd járástól kapott zászló fehér, széles pártázatán a terület népviseleténél használt sakktáblaszerű, nemzeti színű hímzéssel. Előlapján széles mezőkövesdi hímzéssel keretezett, körben angyalos kiscímer a korona mögött nimbusz. Középen alul A.D.MCMXX évszám, körben felirat „MINDENT A HAZÁÉRT MEZŐKÖVESD JÁRÁS KÖZÖNSÉGE". A zászló hátoldalán az előlappal megegyező díszítésű körben Madonna-ábrázolás. Am. kir. 2. honvéd gyalogezred zászlaja (1923).

31 Előlapján lángnyelves mandorlában álló Szűz Mária a kisdeddel, fején a magyar koronával. A teljes zászlólap kalocsai hímzéssel borítva. Hádapja hímzés nélküli, elnagyolt magyar középcímerrel.

32 A m. kir. Testőrség - az ún. udvarlaki őrség - zászlaja (1920 után).

33 Posztóból készült zászló, előlapján díszes zsinórhímzéssel keretezett oválisban álló mandorlás Madonna a kisdeddel, hátlapján angyalos kiscímer. A zászlólapokon körben farkasfogas pártázat, az ékek között „vitézkötések", a zászlólapok négy sarkán zsinóros, az úrihímzésre emlékeztető díszítés. A m. kir. „Mária Terézia" 1. honvéd gyalogezred zászlaja (1927).

34 Kettőskeresztekkel elszórtan hímzett zászlólapok. Előlapon Szűz Mária Regina Mundi ábrázolása, jobbról és balról ékszerű hímzéssel övezve. Hátoldalán angyalos középcímer, az előlaphoz hasonló ékalakú hímzéssel. A pártázat hármas csoportjait hímzés választja szét. A fehér zászlórúdon kettős keresztes zászlócsúcs. Ebbe a csoportba tartozik,"bár kicsit eltér az „előírástól" a későbbi m. kir. „Bocsaki István" 11. hajdúezred zászlaja (1920).

33 Az arany bojtokkal díszített 29 A „magyaros" motívumoknak az alkalmazott textilművészetben való előretörése az irredentához is kapcsolhatóan először 1920-ban, majd a harmincas években bontakozott ki. (Bővebben lásd Zeidler Miklós: Magyar irredenta kultusz a mindennapokban. In: Az irodalmi kultuszkutatás kézikönyve. Szerk. Takács József. Budapest, 2003.) Itt kell megjegyeznünk, hogy minden ezirányú kísérlet és nyomás ellenére a katonai zászlókon az irredenta jelképeinek használatát következetesen kerülték. A középcímer használata elégséges volt a célok kifejezésére. 30 FA 45.488/39. 31 A zászlót 1923. május 14-én avatták. Az adományozók Szolnok város hölgyei. Zászlóanya Horthy Miklósné, felszentelte Zadrayecz István püspök. FA szn. A zászlóavatás dokumentumai a zászlógyűjtemény iratai között. 32 Vélhetőleg nem tudták befejezni a zászlót az avatásra, felszentelés után pedig nem volt ildomos módosítani a zászlón. 33 0152/Z1. A fehér zászlórúdon bonyolult, zsinórozást utánzó köpü. A csúcshegy hiányzik. 34 FA 11/11. 35 HTM 0175/Z1. A zászlót a még román megszállás alatt lévő városban kezdték készíteni. A Debreceni Református Nőegylet kezdeményezésére Ekli József polgár 800 korona értékű selyemszövetére a Nőegylet tagjai hímezték az ifj. Kovács János festőművész és dr. Birsovayjenő tervezte ábrákat. A zászlót 1920. április 14-én a Kossuth-szobor előtt avatták Horthy Miklós