Hausner Gábor szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 6. (Budapest, 2003)

GYŰJTEMÉNYI - ÉS MŰHELYMUNKA - CS. KOTTRA GYÖRGYI: Szabálytalan szabályosok. Gyalogsági zászlók a két világháború között, 1919-1938

A fővezérség határozata alapján a közönség által felajánlott zászlók nagysága a volt hadseregnél használatoshoz hasonló. A zászló alapja fehér selyem, szegélyét 10 cm széles sávban piros-fehér-zöld, egymás mellé „háromszög alakban kidolgozott csíkok" alkotják. „A zászló egyik oldalán Szűz Mária képével és a szokásos jelmondattal [kiemelés tőlem - Cs. K. Gy.] díszítendő, a másik oldalon mindaddig míg az államforma mellett a nemzet gyűlés nem döntött üresen hagyandó." Átiratában az ügyosztály a jelmondattal kapcsolatban megjegyzi, hogy „... idevágó szokásos jelmondat több van...", és véleményük szerint ezt ne szabályozzák, inkább bízzák az adományozóra, mivel: „O tudja mily szokásos kifejezések azok a vidékükön, ami lelket önt a népbe, erőt ad a katonának, s cselekvésre készteti a harcost." A zászló mérete a fővezérség idézett döntése alapján 1,32x1,55 m (a m. kir. Honvédség zászlóinak mérete), a határozat nehezen értelmezhető csíkjait a minisztériumi előterjesztők pártázatra korrigálták. Továbbiakban megszabták a zászlónyél hosszát (2,90 m) és átmérőjét (3,5 cm). A zászlócsúcs alakját és nagyságát, valamint a zászlószalagok méretét és az azokon szereplő jelmondatok megválasztását a közönség tetszésére bízták. A Hadimúzeum válasza ez ügyben nem maradt fenn, noha Aggházy Kamii őrnagy, a Múzeum későbbi parancsnoka sokat foglalkozott a készülő zászlók kérdésével." A fentiek alapján megállapíthatjuk, hogy a tervezett vagy inkább javasolt csapatzászló nagyjából megfelelt a „klasszikus" magyar hagyományoknak. Fehér, nemzetiszínű pártázattál, egyik oldalán Madonna-ábrázolás, a másikon a magyar címer. Ez utóbbi formájának lebegtetése érthető, hisz az államforma bizonyos értelemben befolyásolhatta a címert: gondolunk itt a korona használatára, illetve a politikailag sokkal érzékenyebb címertípusra. Míg a korona mint rögzült hagyomány elfogadható,

12 a magyar korona országainak címereit is tartalmazó középcímer használatát az utódállamok nehezményezhették.

13 A-a magyar hagyománynak tökéletesen megfelelő - Madonna-ábrázolás előírása már bizonyos problémákat vetett fel a későbbiekben. A m. kir. Honvédség 1869-es zászlóiról a hagyomány szerint magának Ferenc Józsefnek a határozott kérésére hagyták le a hagyományos Boldogasszony vagy Magyarok Nagyasszonya képet. A császár a felekezeti érzékenységre hivatkozott e kívánsága kinyilvánításakor.

14 Az idő bizonyos mértékben igazolta ellenvetéseit, mivel a 11 Aggházy részt vett az 1920 M. lovassági zászlók tervezésében. 1920-ban Magyarország szárazföldi és vizi haderőinek lobogója tárgyában tett felterjesztésében (887/Lt. 1920. HM It.-1920) javasolja, hogy a használatba vett régi (m. kir. honvéd) csapatzászlók addigi csúcsdíszét „karmaiban görbe szablyát tartó, röpülésre kész, ezüstözött turulmadárral..." helyettesítsék. Ugyanebben a beadványban terjeszti fel a dunai hadihajózás részére elképzelt lobogótervét: fecskefark alakú, nemzeti színű lobogót, közepén keskeny fekete kerettel határolva Magyarország kis címere. A lobogó zászlórúdjára ugyancsak a fenti turulos csúcsot javasolja. 12 1920 márciusától ismét a „királyság" lett a hivatalos államforma. így a korona használatának közjogi akadálya sem volt. 1920. évi 514521/1. sz. rendelet. 13 A középcímer ebben az esetben mint „igénycímer" jelenik meg. Ennek ellenére a 1920 M. lovassági zászlókon a középcímert alkalmazták. 14 A kortársak ugyan azt is tudni vélték, és valószínűleg ez áll közelebb az igazsághoz, hogy az osztrák Landwehr zászlóformáját erőltette a honvédségre. Finom jelzése volt ez annak, hogy a császár és király szemében az „igazi" hadsereg „igazi" zászlóval csak a közös haderő.