Hausner Gábor szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 6. (Budapest, 2003)

ÉRTEKEZÉSEK, TANULMÁNYOK - BABUCS ZOLTÁN: A m. kir. 2. honvéd tábori póthadosztály a magyarországi harcokban (1944. VIII. 26-1945. I. 12.)

Pfannl Tamás főhadnagy, a 2/2. pótüteg 1. tisztje (a kép a Donnál készült 1942 nyarán) nyílt állásban voltak, így az ellenség a szélső házakból tüzelt rájuk. Más eszköz nem lévén, repeszgránátot használva, közvetlen lövegirányzással - saját veszteség árán - tartóztatták fel a támadó oroszokat.

34 Innen Görgényszentimre keletre mentek tüzelőállásba, majd Szászrégen keletre vonultak vissza, ahol az üteg egy ellenséges tüzérüteget semmisített meg. A 2/2. pótüteg ezt követően Bethlennél foglalt új tüzelőállást, feladata a póthadosztály biztosítása volt, hogy az alakulatok bevagonírozva tudjanak visszavonulni. Ez nem történt meg, így éjjel visszavonultak, majd Désnél vonultak új tüzelőállásba, az ütegparancsnok egy útkereszteződés mellett emelkedő szőlőhegyen rendezte be figyelőjét. Az üteg tisztjei szerint az erdélyi hadszíntéren lőszerutánpótlásuk és élelmezésük gyenge volt, de viszonylag folyamatos. Erezték, mikor álltak velük szemben oroszok, vagy románok. Az orosz tüzérség ugyanis alaposabb volt, katonái pedig fegyelmezettebbek. Románokkal először Görgényorsován találkoztak, akik igen gyenge harcértékkel bírtak. Páncélos támadást két ízben kaptak. Először Kővár-Gara délen, amikor utóvédként fedezték a hadosztály visszavonulását. A 2/2. pótüteg lépcsőzve visszakozott, ami azt jelentette, hogy két löveg volt mozgásban visszafelé, kettő pedig fedezte a mozgást. Mikor az első két löveg új tüzelőállást foglalt, a másik kettő is visszavonulhatott. A visszakozás során, amikor az első két löveg mozgásban 34 Sajó-feljegyzés; Pfannl-feljegyzés; Szabó, 1998. 111. p.