Hausner Gábor szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 6. (Budapest, 2003)

ÉRTEKEZÉSEK, TANULMÁNYOK - BABUCS ZOLTÁN: A m. kir. 2. honvéd tábori póthadosztály a magyarországi harcokban (1944. VIII. 26-1945. I. 12.)

Amikor a szovjet csapatok már a Kárpátok elé érkeztek, a magyar hadvezetőség számára szükségessé vált, hogy tartalék seregtesteit mozgósítsa. 1944. augusztus 17-én alakult meg a póthadsereg-parancsnokság (parancsnoka: Beregíy Károly vezérezredes) a pótcsapattestek seregtestekbe való szervezésére. A pótalakulatokat túlnyomórészt idősebb sorványú tartalékos, póttartalékos honvédekből állították fel (így a békeállomány 40%-a, valamint nemtényleges és újoncállomány), kényszerűségből avult gyalogsági fegyverekkel és löveganyaggal szerelték fel.

7 A póthadsereg parancsnoksága alá a következő pótseregtestek tartoztak: 2., 3., 4., 5., 7., 8., 9. tábori póthadosztályok, az 1. és 2. hegyi pótdandárok, a „Budapest" karhatalmi ezred és a Folyamerők pótosztálya, valamint ezredszintű határvadász és páncélos pótalakulatok. A budapesti I. hadtest kivételével minden hadtest pótkeretéből a hadtestével azonos, de arab számozású tábori póthadosztályokat szerveztek. Többnyire három kis létszámú gyalogezredből,

8 egy fogatolt tüzérosztályból

9 és ad hoc alosztályokból szerveződött egy-egy tábori póthadosztály. Mozgósításukra 1944. augusztus 24-én került sor.

10 „[1944. - B. Z.] Vm. 23. Vkf. H. Úr. [vezérkarifőnök-helyettes

11 - B. Z.J 23 óra 30-kor tájékoztatta az 1. vezérkar főnöke osztályvezető helyettest a helyzetről, és utasítást adott a pótseregtestek felvonultatására azzal, hogy részleteket a még megtartandó koronatanács határozatai alapján meg fogja adni. VIII. 24. 2 óra 32-kor Vkf. H. Úr visszaérkezett a koronatanácsról és megadta a póthadosztályok felvonultatására a részletes utasításait. Ennek alapján Eszak-Erdély biztosítására és a pótseregtestek felvonultatására vonatkozó intézkedés kidolgozásra került, és kiadványozta 3 óra 45 perckor."

12 A pótalakulatok tehát 1944. augusztus utolsó napjaiban vonultak el a harctérre, s az Erdélyben küzdő m. kir. 2. honvéd hadsereg és a Délkelet-Alföldön felvonulófélben lévő m. kir. 3. honvéd hadsereg alárendeltségébe léptek.

13 7 Példának okáért a 22/11. gyalog tábori pótzászlóalj nehézfegyverszázadának fegyverzeti állománya a következő volt: 4 db 5,7 cm-es páncéltörő ágyú (valószínűleg zsákmányolt szovjet 57 mmes vagy belga 4,7 cm-es páncéltörő löveg), 4 db 81 mm-es aknavető és 4 db kocsizó géppuska. Kenyeres Antal volt m. kir. hivatásos határvadász százados 2002. IX. 4-én Szolnokról kelt levele a szerzőhöz. 8 A 7. és 9. tábori póthadosztályokban példának okáért 2-2 gyalogezred volt. Egy gyalogezred 3 zászlóaljból állt, 1 zászlóalj két puskás századból, nehézfegyverzet csupán 6 golyószóró volt zászlóaljanként. „Végső erőkifejtés" útján tudták csak a seregtesteket felruházni és felszerelni. Dalnoki Veress Lajos (szerk.): Magyarország honvédelme a II. világháború előtt és alatt (1920-1945). I-m. k. München, 1973. (a továbbiakban: Veress, 1973.) III. k. 21. p. 9 A fogatolt tábori tüzérosztályok 3 négylöveges ütegből álltak. Főként 1914 M. 10 cm-es és 1914 M. 15 cm-es lövegek alkották fegyverzetüket. Veress D., 2002. 16. p. 10 Sipos Péter - Ravasz István: Magyarország a II. világháborúban. Lexikon A-Z. Budapest, 1997. (a továbbiakban: Lexikon) 371-372. p.; Csima János: Adalékok a Horthy-hadsereg szervezetének és háborús tevékenységének tanulmányozásához (1938-1945). Budapest, 1961. (a továbbiakban: Csima, 1961.) 361. p. 11 1944. V. 8-1944. X. 16. között az m. kir. Honvédség vezérkari főnökének helyettese vitéz László Dezső vezérezredes volt. Szakály Sándor: A magyar katonai felső vezetés 1938-1945. Budapest, 2001. (a továbbiakban: Szakály, 2001.) 199-200. p. 12 Zákó András, reszneki: Oszi harcok 1944. Budapest, 1991. 13. p. 13 Lexikon, 371-372. p.; Csima, 1961. 263-264. p.