Hausner Gábor szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 6. (Budapest, 2003)

ÉRTEKEZÉSEK, TANULMÁNYOK - CZAGA VIKTÓRIA: A Harcos Emlék – szoborsors Magyarországon. (A Hentzi-emlékmű története)

Hentzi síremléke a kriptában meg belőle, mi lett vele."

4 1945 után a zászlótartó rudak is eltűntek, és a sírkamra pusztulásnak indult. A Harcos Emlékre, mint a főváros első emlékművére ezután már csak a szakirodalom emlékezett."

5 A Budapest Galéria által a fővárosi köztéri szobrokról készített katalógusban a következő bejegyzéssel szerepel: „Franz Bauer-Hans Gasser: Hentzi tábornok emléke. Mészkő, bronz, öntöttvas. Vár. Szent György tér. 1899. Áthelyezés a Budai Hadapródiskolába, (ma: II., Vöröshadsereg útja 17-25.) 1918. A főalak megsemmisült. 1920-ban lebontották, a két mellékalak (Önfeláldozás, Hűség) a Hadtörténeti Múzeum raktárában.""

6 154 Rexti Dezső: Száz esztendő visszhangja. György-tér és a Henczi-emlék a várban. Képes Krónika, 1933. augusztus 13. 33. sz. 155 „Hatszögű, sarkain karcsú oszlopnyalábokkal szegélyezett magas talapzaton álló, áttört gótizáló baldachin, mind a hat nyílása felett lóhereívesen záruló, gazdagon díszített oromzattal koronázott ívvel, a baldachin felett középen, szintén áttört, magas, karcsú fiáiéval lezárva. A baldachin alatt állott szoborcsoport haldokló katonát ábrázolt, amint a mögötte álló angyal babérkoszorút tart fölé. A baldachin hat sarokpillérén karcsú oszlopokra állítva a katonai erényeket jelképező allegorikus szoboralakok voltak elhelyezve, így a hit, az éberség, a zászlóhoz való hűség, az igazság, a lovagiasság és az önfeláldozás alakjai. A talapzat oldallapjain az elesett katonák nevei voltak felírva." Magyarország műemléki topográfiája. Szerk. Dercsényi Dezső. IV. k. Budapest műemlékei I. Szerk. Pogány Frigyes. Budapest, 1955. 586. p. 156 Budapest Köztéri szobrai 1692-1945. Budapest Galéria Kiállítóháza. Budapest, 1987. 47. 69. sz.