Hausner Gábor - Kincses Katalin Mária - Veszprémy László szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 5. (Budapest, 2002)

TANULMÁNYOK - KINCSES KATALIN MÁRIA: "Rákóczi hamvait végre hazahozzuk... "

A budapesti ünnepi menet megszervezésével 1906 tavaszán Wekerle Sándor mi­niszterelnök Szendrei János (1857-1927) honvédelmi minisztériumi tanácsost bízta meg. 116 A választást véleményünk szerint több ok is indoklota. Kitűnő szervezőkészsé­gét Szendrei több téren is bizonyította, s ehhez kapcsolódóan széleskörű közéleti te­vékenységet folytatott. így az 1890-ben megalakult Műbarátok Körének titkáraként - a nemzeti irodalom és művészet támogatása és a közízlés fejlesztése céljából - isme­retterjesztő előadásokat szervezett, évkönyvet szerkesztett, képzőművészeti pályadíja­kat tűzött ki, ösztöndíjat alapított, jótékony célú estélyeket szervezett. 117 Legjelentő­sebb kiadványukat, a Magyar Műkincseket szerkesztette és több fejezetét maga írta. 118 Az 1896-os millenniumi, országos kiállítás hadtörténelmi kiállításához anyagot gyűj­tött, tárgyleírásokat készített, és a kiállítást is ő rendezte. 119 Budapest bandériumának tagjaként díszmagyarban részt vett a millenniumi ünnepségsorozat 1896. május 2-án rendezett nagyszabású megnyitóján, ahol nagyban megtapasztalta a külsőség, a látvá­nyosságok hatáskeltő funkcióját. 120 Anyaggyűjtési koncepcióját és a kiállítás rendező­elveit vizsgálva kitűnik, hogy annak díszletei, az installáció, a dekoráció önmagában is legalább olyan fontos volt számára, mint a műtárgyak és a hozzájuk kapcsolódó törté­neti, hadtörténeti események. 121 Pályája műkincsek, képzőművészeti alkotások tanulmá­nyozásával kezdődött. 122 1879-től régészeti feltárásokat folytatott, 123 az ötvöstárgyak különösen érdekelték. 124 A miskolci történeti monográfia szerzőjeként 125 forráskezelési gyakorlata kialakult, történetírói szemlélete körvonalazódott. A hadtörténeti vonatko­zásokra különös figyelmet fordított, így azokat az általános összefüggésekből kiragad­116 Szendrei János életére és munkásságára lásd Kopasz Erzsébet: Szendrei (Wagner) János 1857-1927. In Kopasz Erzsébet: Szendrei János bibliográfia. (Documentatio Borsodiensis sorozat, IV. kötet, Bor­sod-Miskolci Füzetek. Irodalomtörténet, 13. sz.) Miskolc, 1982. 7-23. Összefoglaló életrajza: Seresné Szegőfi Anna: Szendrei (Wagner) János. (Miniatűr könyvek sorozat.) Miskolc, 1982. 117 Szendrei János (szerk.): A Műbarátok Körének évkönyve. (Az 1890-1900., 1893., 1894. évekre.) Budapest, 1894., 1895., 1900. Vö.: Kopasz: i. m. 10-11. 118 Radisics Jenő - Szendrei János (szerk.): Magyar műkincsek. 1-3. kötet. Budapest, 1896-1901. 119 Lásd Szendrei János (szerk.): Magyar hadtörténelmi emlékek az ezredéves országos kiállításon. Buda­pest, 1896. (Németül: Ungarische kriegsgeschichtliche Denkmäler in der Milleniums-Landes-Ausstel­lung. Budapest, 1896.); Szendrei János: A hadtörténelem az ezredéves kiállításon. In Szterényi József (szerk.): Magyarország közgazdasági és közművelődési állapota ezeréves fennállásakor és az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye. 4. kötet. Hadügy: Közös hadsereg, haditengerészet, honvédség, csen­dőrség. A történelmi kiállítás hadügyi része. Budapest, 1897. 337^106.; Szendrei János: A műkedve­lők csoportja. In Ráth György - Györgyi Kálmán (szerk.): Az iparművészet 1896-ban. Milleniumi emlékkönyv. Budapest, 1897. 260-269.; Czobor Béla (szerk.): Magyarország műkincsei. 1. kötet: Bu­dapest, 1897-1901. 33-39., 134-139., 171-200. 2. kötet: Budapest, 1902-1903. 344-390.; Valamint lásd sajtópublikációit a Vasárnapi Újságban. Felsorolásuk: Kopasz: i. m. 13-1 A. 120 Az ezeréves Magyarország és milleniumi kiállítás. Magyarország legszebb tájainak, városainak és mű­kincseinek valamint a kiállítás nevezetességeinek fényképgyüjteménye. Budapest, 1896. (Reprint vál­tozat.) Budapest, é. n. 121 Lásd Szalay Imre: Az ezredéves országos kiállítás. In Radisics - Szendrei: i. m. 1. kötet. 109-126. 122 Szendrei János: A képzőművészet remekei. A festészet és a szobrászat legkitűnőbb emlékei. 1—4. kötet. Budapest-Eperjes, 1882-1885.; Uő:. Dürer Albert élete és művészete. Budapest, 1885. 123 Tanulmányait lásd Kopasz'- i. m. 33-67. 124 Munkái: Országos magyar történelmi ötvösmű-kiállítási emlék. Budapest, 1884. (A kiállítás egyik rendezője Szendrei János volt); Képes kalauz az Országos Nőipar Egysület javára az Iparművészeti Múzeum helyiségeiben rendezett gyűrű-kiállításhoz. Budapest, 1888.; A gyűrű történelmi és mütörté­nelmi szempontból. Tarnóczy Gusztávné gyűrű-gyűjteményének rajzaival. Budapest, 1890.; Egy ötvös remek a múlt századból. Magyar Iparművészet, 1897-1898. 296-298.; Keleti övcsatt. Archaeológiai Értesítő, 1903. 302-303. 125 Szendrei János (szerk.): Miskolcz város története és egyetemes helyirata. 1-4. kötet. Miskolc, 1890-1911.

Next

/
Oldalképek
Tartalom