Hausner Gábor - Kincses Katalin Mária - Veszprémy László szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 5. (Budapest, 2002)
TANULMÁNYOK - KINCSES KATALIN MÁRIA: "Rákóczi hamvait végre hazahozzuk... "
A vita kapcsán Mihalik József Mezarthim néven kiadott írása 1906-ban az ünnepségek előtt jelent meg, „Fellebbezés a nemzethez" címmel. 93 A kassai közönség örömteli és hódolatteli várakozását állítja szembe a leendő nyughely méltatlan voltával. Eszerint a fejedelmet és társait egy szűk, földalatti nedves kriptában helyeznék el, mely mögött a kassai múzeumigazgató politikai szándékot gyanít: a fejedelmet a hatalmon levők a nemzet elől ily módon akarják elrejteni. További kifogásai és észrevételei nagyrészt megegyeznek az Építész-Egylet ismertetett megjegyzéseivel. Az altemplom szerinte sem megfelelő sírhely, mert éppen 1906 tavaszán is elöntötte a belvíz; a szarkofágok elhelyezése után pedig 8-10 ember is csak szűkösen fog elférni a kriptában. Javasolja, hogy a keleti oldalhajó közepén állítsanak föl egy fehér színű márványsíremléket, ami egy 34 lépcsős alapon nyugvó katafalkból állna, melyre a márványszarkofág kerülne. A fejedelem életének legfontosabb epizódjait bemutató domborművön helyet kaphatna a fejedelem alakján kívül egy kuruc vitéz és Mikes Kelemen alakja 94 is. Mindezt egy félembernyi magasságú, díszes bronzkerítés venné körül. A síremlék elkészítését célzó pályázat tehát kiírásra került ugyan, de a megvalósítás elmaradt, 95 az említett javaslatok elfogadására pedig 1906-ban sem idő, sem elegendő pénz nem állt rendelkezésre, és a Műemlékek Országos Bizottságában az eredeti tervek mellett döntöttek. így a dóm restaurálási munkálatait irányító Stehló Ottó 96 építész tervezte, Mikola Ferenc szobrász faragta barokk stílusú, címeres márványszarkofágok a hamvak előtt néhány nappal érkeztek meg Budapestről, s végül mégis a templom északi kriptájába kerültek (a fejedelmi emlékmű, illetve emléktábla pedig 1938-ig váratott magára). Az uralkodónak benyújtott felterjesztésben Wekerle Sándor miniszterelnök 1906. szeptember 17-én az öt fős delegáció tagjainak megnevezésén kívül ismertette a hamvak hazaszállításának módját, útvonalát a budapesti ünnepség epizódjainak pontos sorrendjét. 97 Egy héttel később, szeptember 24-én kelt levelében pedig értesítette Kassa vezetőit, hogy „O császári és apostoli királyi Fenségének még 1904. évi április hó 18-án kelt azon legkegyelmesebb elhatározása, mely szerint II. Rákóczi Ferencz fejedelem és bujdosótársainak tetemei hazaszállítandók, egyrészt az okvetlenül szükségessé vált előkészületek megtétele, másrészt pedig a közbejött politikai események miatt, 93 Mezarthim [Mihalik József]: Rákóczi sírja. Fellebbezés a nemzethez. Kassa, 1906. (A beazonosítás Gulyás Pál: Magyar írói álnév lexikon. Budapest, 1978. [2. kiadás.] 300. alapján történt.) 94 Egy 1906. szeptember 30-án kelt irat arról tanúskodik, hogy Mikes Kelemen hamvainak hazahozatala egészen a nyár végéig napirenden volt, Háromszék vármegye alispánjának levelére válaszolta Wekerle Sándor miniszterelnök, hogy teljes bizonyossággal nem sikerült a sírját beazonosítani, ezért földi maradványainak hazahozatala egyelőre nem lehetséges. MOL K 26. 682. cs. 4656. M. E. 1906. Fol. 275-276. 95 A források között sem találtunk pályázati munkákat. 96 Stehló Ottó a dóm restaurálási munkálatait 1902-től irányította. A korábbi, Feszi Frigyes (1821-1884) által vezetett, 1877-1896 között folyó restaurálás, átépítés alkalmával a templom ezen igen alacsony terű északi kriptáját meghagyták eredeti formájában, s ezt követően sem változtattak rajta. Wick Béla: Kassa története és műemlékei. Kassa, 1941. 325.; Marosi Ernő: Tanulmányok a kassai Szent Erzsébet templom középkori építéstörténetéhez. Művészettörténeti Értesítő, 1969. 1. sz. 3., 25. 97 MOL K 26. 682. cs. 5133. M. E. 1906. Fol. 13-26. - A kiküldetésről készült jegyzőkönyv: OSzK Kézirattár, Fol. Hung. 1623. Konstantinápoly, 1906. október 21. Jegyzőkönyv II. Rákóczi Ferenc és társai hamvainak hazaszállítása ügyében. Fol. 344-346. Valamint: Thallóczy Lajos jelentései konstantinápolyi kiküldetéséről f(olyó) év október havában. MOL K 26. 682. cs. 5318. M. E. 1906. Fol. 1-28. és 683. cs. 6066. M. E. 1906. Fol. 1-163. A jelentés lényege: a magyar delegáció fogadása Törökországban szívélyes és egyszerű volt, az elhangzott beszédek rövidek voltak, a hamvak feltárása szakszerűen, hazaszállítása zökkenőmentesen zajlott le.
