Hausner Gábor - Kincses Katalin Mária - Veszprémy László szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 5. (Budapest, 2002)
TANULMÁNYOK - SALLAY GERGELY: "Az érem művészet aprópénze. "Propaganda az Osztrák-Magyar Monarchia világháborús numizmatikájában
kelteni az Antanttal szemben. így természetesen a témák között megjelent a szarajevói merénylet, a Lousitania elsüllyesztése, az általános megütközést keltő békeszerződések vagy a szövetséges politikusok és katonák kritikája. A világháború legjelentősebb, gúnyérmeket készítő éremművésze a német Kari Götz (1875-1950) volt, aki körülbelül 100 darab világháborús témájú, illetve az azt követő korszakról szatirikus képet nyújtó érmet állított elő. Stílusára jellemző darab a szarajevói merénylet kapcsán DER FUNKE DES WELTBRANDES 1914 (A világégés szikrája 1914) felirattal megjelent érem, amelynek előlapján az orosz nagykövet kihallgatáson fogadja a merénylőket és egy zacskó pénzt nyújt át nekik. 51 Készített érmet az olasz marsall és vezérkari főnök gróf Luigi Cadornáról (1850-1928) is, SISYPHOS AM ISONZÓ 1915-16 (Sziszüphosz az Isonzó mellett 1915-16) címmel, hirdetvén ily módon az Osztrák-Magyar Monarchia katonáinak legyőzhetetlenségét, 52 megemlékezett június 28-áról, mint „két világra szóló gaztett" emléknapjáról, utalván a már említett szarajevói eseményekre és a német békediktátum aláírására Versailles-ban (1919). 53 Egyik legironikusabb és legdirektebb munkája a DIE WACHT AM RHEIN (A rajnai őrség), amely egy néger antant katonát ábrázol az érem előlapján, a hátlapon pedig ugyanennek a katonának rohamsisakjával fedett hatalmas férfi nemi szervet, amelyhez egy fiatal lány van kötözve. Az előlapon a LIBERTÉ ÉGALITÉ FRATERNITÉ, a hátlapon: DIE SCHWARZE SCHANDE (A fekete szégyen) felirat olvasható. 54 Az érem egyfelől látványosan érzékelteti azt a szörnyű élményt, amelyet a Rajna bal partját megszálló antant haderő jelentett a lakosságnak, másfelől egyértelművé teszi a készítő és - a több ezer példányban gyártott, közkézen forgó gúnyérmek révén - a német nemzet véleményét a nyugati mentalitásról és fennen hangoztatott jelszavaikról. A jelvények művészete és szimbólumvilága - túlnyomó részben - egyértelműen az érmekét vette át. Gohl Ödön megfogalmazásában: „A kisplasztika a nagy történelmi folyamat egészét fölváltja a háború napi eseményeinek aprópénzére, és ezeknek emlékére alkotja nagy műveit." 55 Nos, tekinthetjük úgy, hogy a jelvények tömeges megjelenése az éremművészet „aprópénze" volt, s témánk szempontjából éppen ez az érdekes, hiszen a propaganda inkább felhasználta a mindenkihez eljutó „aprópénzeket", míg az éremművészet a háború idején már valamivel szűkebb körben fejtette ki hatását. A XX. század katonai erőinek sapkajelvényei XVIII-XIX. századi eredetre vezethetők vissza, elődeik a fövegek homloklemezei voltak, amelyek általában uralmi-hatalmi jelvényeket vagy hadrendi számot viseltek. 56 Nagy-Britanniában már 1751-ben királyi rendelet írta előjelvények viselését a gránátosok sapkáján és egyéb felszerelési tárgyaikon. 57 Az Osztrák-Magyar Monarchiában az első világháborús sapkajelvények hasonló értelemben vett „ősei" a csákócímerek voltak, amelyeken címer és esetenként jelszó (a m. kir. Honvédségben KIRÁLYÉRT És HAZÁÉRT, illetve - a horvát igényeknek megfe51 Uo.7152/É. 52 Uo.7140/É. 53 Karny Rezső: A világháború gúnyérmei. Hadimúzeumi Lapok, 1927. 5-8. sz. 34. 54 HTM Numizmatikai Gyűjtemény, It. sz.: 7104/É. 55 Gohl Ödön: Háborús emlékek V. Numizmatikai Közlöny, 1916. 1. sz. 12. 56 Rosignoli, Guido: The Illustrated Encyclopedia of Military Insignia of the 20 Century. A Comprehensive A-Z Guide to the Badges, Patches and Embellishments of the World's Armed Forces. London, 1987.61. 57 Uo. 83.
