Hausner Gábor - Kincses Katalin Mária - Veszprémy László szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 5. (Budapest, 2002)

TANULMÁNYOK - SALLAY GERGELY: "Az érem művészet aprópénze. "Propaganda az Osztrák-Magyar Monarchia világháborús numizmatikájában

tenzitással a hősi erényeket. Nagy-Britanniában például a Brit Háborús Érem (British War Medál) példányai a hat és fél milliót meghaladó számban találtak gazdára, s ez majdnem az összes - mintegy hat millió - tulajdonosnak automatikusan a Győzelmi Érem (Victory Medál) kiérdemlését is jelentette egyben. 5 Mindkét oldalon esett már szó a szövetséges katonáknak adományozható kitüntetésekről, amelyek természetesen a propaganda bevált eszközéül szolgáltak. A legfelsőbb szintről merített példák a legárulkodóbbak. Az 1918. évi Schematismus alapján a Monarchiával szövetséges uralkodók a következő rendjelek és kitüntetések birtokában voltak: II. Vilmos német császár (1888-1918) a Katonai Mária Terézia Rend és a Magyar Királyi Szent István Rend nagykeresztjét, illetve a Katonai Érdemkereszt hadidíszítményes I. osztályát, V. Mehmed török szultán (1909-1918) a Magyar Királyi Szent István Rend briliánsokkal kirakott nagykeresztjét mondhatta magáénak, I. Ferdinánd bolgár cár (1908-1918) pedig az Aranygyapjas Rend, a Katonai Mária Terézia Rend és a Magyar Királyi Szent István Rend nagykeresztje, valamint a Katonai Érdemkereszt hadidíszítményes I. osztálya tulajdonosa volt. A háborút vívó Monarchiabéli katonák a németektől leggyakrabban a Porosz Vaskereszt I. és II. osztályát, a törököktől a Vasfélholdat, a bolgároktól pedig a „Bátorságért" és a Katonai Érdemrend fokozatait kapták. Mivel a Központi Hatalmak számára az első világháború vereséggel zárult, győzelmi érmek kibocsátására - magától értetődően - nem kerülhetett sor. Kiadtak azonban sok évvel később - háborús emlékérmeket. Ilyen volt az 1932-es alapítású Osztrák Háborús Emlékérem, az egy évvel később született Bolgár Háborús Emlékérem és a háború befejeződésének tizedik évfordulóján kibocsátott Magyar Háborús Emlékérem. Mindhárom esetben adományozhatok voltak az érmek a volt szövetséges államok polgárainak is.

4 Németországban az előbbieknek felelt meg az 1934-es alapítású Háborús Becsületkereszt (Ehrenkreuz des Weltkrieges).

47 Egyedinek számít az antant oldaláról említhető példa, a Sándor (1888-1934) szerbhorvát-szlovén régens által 1920-ban alapított Albániai Emlékérem (Albanska spomenica), amelyet az 1915-ös albániai visszavonulásban részt vett - akár szövetséges katonák tűzhettek a mellükre. Ezt kimondottan egy defenzív hadművelet emlékére adták ki, ami pedig igen szokatlan apropó emlékjel alapítására. A hátoldalán ZA VERNOSZT OTACBINI 1915 (A haza hűségéért 1915) feliratot hordozó érem ezáltal egy tulajdonképpen negatívumként értékelhető katonai eseményből pozitív, hősiességet és összetartást sugárzó emlékkép létrejöttéhez járult hozzá.

48 Az első világháború kitüntetés-története tehát túlmutatott az 1918-cal lezáródó időszakon, s így az emberek emlékezetén kívül a katonai zubbonyokon is tovább élt a Nagy Háború. A világháborúban a numizmatika központi témáját adó érmek szintén népszerűsítő feladatot kaptak. Ez természetesen nem minden előzmény nélkül történt, hiszen az emlékérmek már korábban is megjelentek a propaganda eszközeként. 45 Mackay, James - Mussel, John W. (szerk.): The Medal Yearbook 2002. Devon, 2001. 170-171. 46 Makai - Heri: i. m. 34., 207. 47 O'Neill: i. m. 77., 82. 48 Prister, Boris: Odlikovanja iz zbirke dr. Veljka Malinara III. dip. Crne Gore, Srbije, Kraljevine SHS (Kraljevine Jugoslavije) i SocijalistiCke Jugoslavije. Zagreb, 2000. 125-126.