Hausner Gábor - Kincses Katalin Mária - Veszprémy László szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 5. (Budapest, 2002)
TANULMÁNYOK - SALLAY GERGELY: "Az érem művészet aprópénze. "Propaganda az Osztrák-Magyar Monarchia világháborús numizmatikájában
annak a három bemutatandó, elemzésre kerülő mütárgycsoportnak, amelyek sok tekintetben hasonlóságot mutatnak egymással: a kitüntetések, az érmek és a jelvények is fém alapanyagból készített, nagy többségükben kisplasztika jellegű alkotások. Közöttük a társadalmi ismertség és elismertség szerint a kitüntetések állnak az első helyen. A XIX. század igen sok változást hozott a kitüntetések történetében az előző időszakhoz képest, a napóleoni háborúk kiterjedtsége és intenzitása alapvetően új jelleget adott a jutalmazásnak. A Waterlooi csata életre hívta Nagy-Britanniában a modern hadjárati érmet, amelyet tiszteknek és legénységnek egyazon formában adományoztak, 15 s szintén 1815-ös alapítású az első osztrák tömegkitüntetés, az Ágyúkereszt, amelynek példányai zsákmányolt francia ágyúk anyagából készültek. A tulajdonosok mindkét esetben bevésethették a nevüket az érem, illetve a kereszt peremébe, s ez ugyanígy történt a legtöbb brit kitüntetés esetében. 16 Megállapítható, hogy a kitüntetések megjelenítik a történelmet, hiszen minden egyes érem egy-egy emberi erőfeszítést jelképez, s ismervén a tulajdonos nevét, katonaéletét is nyomon követhetjük. 17 Az Osztrák-Magyar Monarchiában az 1864-es dán hadjárat, Bosznia-Hercegovina 1908as annexiója és az 1912-1913-as balkán háborúk kapcsán foganatosított mozgósítás alkalmából adtak ki emlékjeleket a résztvevők számára. 1860-ban a Monarchia kitüntetésein megjelent a hadidíszítmény. Ekkortól az Osztrák Császári Lipót Rend függesztő elemként funkcionáló koronáját körbeölelő, illetve a Vaskorona Rend kétfejű sasát övező, zöld zománcos babérágak, valamint a Katonai Érdemkereszt szárai között húzódó, aranyszínű babérkoszorú jelezte, hogy a kitüntetett katona harctéri érdemeiért kapta jutalmát. A hosszú fegyvernyugvás után a világháborúban tömegesen merültek fel - addig példa nélküli mértékben - az „elismerési igények". Számos kitüntetésügyi rendelkezés tanúsítja, ahogyan ezt a továbbiakban látni fogjuk, hogy a hadvezetés lépést tartott ezekkel. Mindez természetesen a háborús propagandát is szolgálta. A már említett három, igen magas rangú kitüntetésen kívül csak a legénységnek adományozható Vitézségi Érmek tükrözték külső megjelenésükben az ellenség előtt véghezvitt dicső fegyvertényeket, így új érdemjeleket kellett alapítani vagy a régieket „testre szabni". Ennek következtében a Monarchia már létező kitüntetései közül többet külalakjukban is módosítottak, hogy azok a katonai érdemekért való adományozásról tanúskodjanak. Az Osztrák Császári Ferenc József Rend parancsnoki és lovagkeresztjei esetében 1914 végétől, a nagykeresztnél 1917 augusztusától a Katonai Érdemkereszt fehér-vörös csíkos szalagja - mint hadiszalag - jelentette a hadidíszítményt. (Lásd az 1. képet.) Kivételt képzett a rend tiszti keresztje. Ennél a fokozatnál ugyan 1915. január 10 és június 2 között - tiszti kereszttől szokatlan módon 18 - a jelvény alá helyezett, köralakúra formált hadiszalag töltött be hasonló szerepkört, ezt követően azonban a kereszt császári koronájának zöldre zománcozott szalagja vált megkülönböztető jellé. 1914. október 14-én két új osztállyal bővítették, majd 1917. augusztus l-jével a szövetséges államok tisztjei számára is adományozhatóvá tették az 1849-ben alapított Katonai Érdemkeresztet, amelyet az alapszabály szerint csak valóságos (csapatállomá15 Gould, Róbert W.: Campaign Medals of the British Army 1815-1972. London, 1972. 7. 16 Makai Ágnes - Héri Vera: Kitüntetések. Budapest, 1990. 25.; O'Neill, Richárd: Military Collectables. An International Directory of Twentieth-Century Militaria. London, 1983. 68-69. 17 O'Neill: i. m. 69. 18 A tiszti keresztek általában nem rendelkeznek szalaggal, rögzítésük a hátukra erősített tűvel történik.
