Hausner Gábor - Kincses Katalin Mária - Veszprémy László szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 5. (Budapest, 2002)

TANULMÁNYOK - KINCSES KATALIN MÁRIA: "Rákóczi hamvait végre hazahozzuk... "

1906 tavaszától a hamvak hazahozataláig II. Rákóczi Ferenc és bujdosó társai hamvainak hazahozatala Wekerle Sándor (1848— 1921) 1906. április 8-i kormányalakítása után gyakorlatilag a miniszterelnök és kormá­nya első látványos lépéseinek egyike volt. E cselekedet, illetve az indíték, ami miatt végül is sor került rá, a század elejének politikatörténetét kutatók körében egyértelmű­en elmarasztaló, negatív értékelést kapott. így R. Várkonyi Ágnes a Függetlenségi Párt kormánypárttá válása utáni első, látványos, a valós társadalmi és politikai problémákat elfedő, a frázisok szintjén, de a tettekben nem jelentkező politikai összefogás megnyil­vánulásaként értékelte: „a Függetlenségi Pártnak, amely most kormánypárt lett, szük­sége volt valamire, amivel elkápráztatja az országot". 79 Egy másik vélemény szerint az országos bányász-, aratómunkás-, vasutassztrájkot kísérő és az erőszakos, fegyveres fellépést kiváltó, ám eredménytelen, megtorló akciókat elrendelő, majd a fővárosi pékek sztrájkját és a közlekedést bénító villamossztrájkot gyakorlatilag tehetetlenül szemlélő politikai vezetés számára „A Rákóczi-ünnepségsorozat célja az volt, hogy megszilárdítsa a kormánykoalíciónak - mint a »nemzeti érdekek« képviselőjének ­tekintélyét és egyúttal tanúsítsa a nem létező »nemzeti egységet« is". 80 Végül, Fónagy Zoltán az 1906 tavasza óta újabb fordulóponthoz érkezett magyarországi politikai válságsorozat egyik legjelentősebb eseményének tartja a hamvak hazahozatalát, a We­kerle-kormány megalakulása, a Szabadelvű Párt április 1 l-e utáni feloszlása, az április­májusi választásokat és a június-júliusban lezajlott országos sztrájkokat követő idő­szakban. 81 A továbbiakban elemzésre kerülő források egyrészt az említett értékeléseket megerősítik, másrészt véleményünk szerint arról tanúskodnak, hogy a hamvak hazaho­zatala a tanulmányunk eddigi részében leírt lépések, az előkészületek következtében a Wekerle-kormány számára elodázhatatlan, mindenképpen megoldandó feladattá vált. Másrészt a felháborodást kiváltó, ún. szerződéses vámtarifa törvény sikertelen képvi­selőházi vitasorozata, az erősödő, választójogi kérdéseket előtérbe helyező szociálde­mokrata mozgalom és a Szociáldemokrata Párt látványos előretörése, valamint az említett sztrájkok mind-mind a néhány hete hatalmon lévő kormány kudarcait és cse­lekvésképtelenségét mutatták. Ebben a helyzetben a hamvak hazaszállítása - szigorúan állami protokolleseménnyé téve, a megfelelő biztonsági intézkedések megtételével ­valóban a leggyorsabban és a leglátványosabban megoldható teendők egyikének mu­tatkozott. Wekerle Sándor mindezt fölismerve 1906. június 24-re miniszterelnöki értekezletet hívott össze. 82 Az eddig ismertetett miniszterelnöki megbeszélésektől eltérően ide többségében nem funkcióban lévő, illetve volt minisztereket és egyházi méltóságokat hívtak meg, a kérdés politikai vetületeit megtanácskozandó, hanem azokat a személye­ket, akiknek a feladata volt a hamvak hazahozatalát végre lebonyolítani. Forster Gyulát és Thallóczy Lajost, akik a törökországi teendőket látták el: a hamvak szállítását szer­vezték meg, Thaly Kálmánt, aki a törökországi protokolleseményekre kiküldött dele­79 R. Várkonyi 1961. 292. 80 Iszlamov Tofik: Politikai küzdelmek Magyarországon az első világháború előtt 1906-1914. (Értekezé­sek a történeti tudományok köréből, új sorozat, 81. kötet.) Budapest, 1976. 10-15. 81 Fónagy Zoltán: Modernizáció és polgárosodás. Magyarország története 1849-1914-ig. (Történelmi Kézikönyvtár sorozat.) Debrecen, 2001. 220. 82 MOL K 26. 682. cs. 3266. M. E. 1906. Fol. 240-245.

Next

/
Oldalképek
Tartalom