Hausner Gábor - Kincses Katalin Mária - Veszprémy László szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 5. (Budapest, 2002)

TANULMÁNYOK - KINCSES KATALIN MÁRIA: "Rákóczi hamvait végre hazahozzuk... "

ügybe". Ez után nem lát más megoldást, minthogy a másik jelentkező helyszínt, Eperjest válasszák. Döntést a kérdésben a miniszterelnökségen nem hoztak, s a két város között heves vita bontakozott ki. A Fejérvári-kormány a továbbiakban szintén nem foglalt állást, a hozzá e kérdésben intézett beadványokra, levelekre nem adott érdemi választ.

64 1905 augusztusában Thaly Kálmán és Török Aurél Késmárkon járt, s beszámolójuk alapján a Műemlékek Országos Bizottsága három javaslatot tett a miniszterelnöknek: az új evangélikus templomban helyezzék el a hamvakat oly módon, hogy a templomban az oltárt hozzák a bejárat felé előbbre, s mögé, a hosszanti hajó nyugati falához épített, külön kriptában helyezzék el Thököly fejedelem földi maradványait.

65 Fejérváry nem döntött, erre csak egy évvel később, 1906. augusztus 23-án került sor, az említett szakértői nyilatkozatot immáron elfogadva.

66 Végül, Vay Ádám (1659-1719) hamvainak hazahozatala csak 1906 tavaszán merült föl, az ő földi maradványait Vaján, a családi sírboltba helyezték el.

67 1905. február 23-án Tisza István miniszterelnök értekezletet tartott a hamvak hazaszállításának tárgyában, melyen részben a 14-es bizottsági ülésen jelen levők: Berzeviczy, Csáky Albin, Eötvös, Teleki Géza, Szádeczky, Thaly Kálmán és Rákosi Jenő, részben pedig az azóta a munkálatokba bekapcsolódottak: Forster Gyula, K. Lippich Elek (1862-1924) író, Perczel Dezső (1848-1913) Szabadelvű párti politikus, képviselőházi alelnök, Romy Béla és Tarkovich József miniszterelnökségi hivatalnokok vettek részt.

68 Tisza már az értekezlet kezdetekor leszögezte: a kormány lemondása miatt ő már nem tud érdemi lépéseket tenni, azokat utódjának tartja fönn. A megvitatott kérdések között (Thököly, Forgách Simon és Vay Ádám hamvai, Thallóczy 1904es útjának értékelése, a rodostói emlékház állapota) Berzeviczy Albert fölvetette, hogy a hamvak hazahozatala alkalmából díszes kiadásban meg kellene jelentetni Mikes Kelemen Törökországi leveleit, Edvi Illés Aladár festőművész-grafikus illusztrációival. Thaly Kálmán erre megjegyezte, hogy „Rákóczinak több műve lett újabban fölfedezve, ezeket is jó lenne ez alkalomból kiadni".

69 Eötvös álláspontja szerint inkább egy népszerűsítő kiadványt kellene ez alkalomból a nagyközönség számára kibocsátani, „népies módon, ismertetve mindent, a mi a Rákóczy kultusszal összefügg".

70 Végül két kiadványról döntöttek: Mikes Kelemen illusztrált, reprezentatív formájú leveleinek és 63 Uo. Fol. 3. 64 Csáky Zengg szepes vármegyei főispán levele Fejérváry Géza miniszterelnökhöz, Lőcse, 1905. július 25. Uo. 682. cs. Fol. 1-4. Megdöbbenését fejezi ki, hogy a hamvakat Eperjesre viszik. - Késmárk ágostai hitvallású egyházának és Késmárk szabad királyi város közösségének levelei a miniszterelnökhöz, Késmárk, 1905 szeptembere. Uo. 4097. M. E. 1905. Fol. 1-39. További erről szóló források: uo. 5066. M. E. 1905.; 5106. M. E. 1905. 65 A templomot tűzvédelmi szempontból is megfelelőnek tartották. Uo. 684. cs. 5133. M. E. 1906. Fol. 67-68. és 682. cs. Fasc. IV. Fol. 51-61., 77-78. 66 Uo. 682. cs. Fasc. IV. 3634. M. E. 1906. Fol. 252-255. 67 Vay Ádám szabolcsi köznemes, 1703-tól Rákóczi Ferenc híve, udvari kapitánya, 1704-től az udvari tanács és 1705-től a szenátus tagja, Békés vármegye főispánja, majd munkácsi várkapitány. 1711-től Danckában élt. Hamvai hazahozatalának dokumentumai: MOL K 26. 683. cs. 3234. M. E. 1906. Fol. 225-239. - Fölmerült leánya hamvainak hazahozatala is 1906 márciusában, de ez nem valósult meg. Uo. 1160. M. E. 1906. Fol. 1. 68 Uo. 1064. M. E. 1905. Fol. 1-8. 69 Uo, Fo. 6. 70 Uo. Fol. 6-7.