Hausner Gábor - Kincses Katalin Mária - Veszprémy László szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 5. (Budapest, 2002)

TANULMÁNYOK - KINCSES KATALIN MÁRIA: "Rákóczi hamvait végre hazahozzuk... "

jelent. 22 Thaly két évtizede tartó megbántottsága első ízben e megbeszélésen oldódott, Bánffy ugyanis „az ottani keleti zendülés" miatt azt javasolta, hogy a kérdést „bizalma­san és feltűnést kerülő módon" kezeljék, kijelentve, hogy erre a legalkalmasabb sze­mély Thaly, és egyben felkérte őt a rodostói lazarita rendfőnökkel történő tárgyalások megindítására. 23 Ennek a felkérésnek Thaly eleget tett, s ettől kezdve 1906-ig fáradha­tatlanul tevékenykedett a hamvak hazahozatalán. A legkülönfélébb politikai beállított­ságú és színvonalú lapokban és folyóiratokban készített publikációkat (Századok, Ungarische Revue, Vasárnapi Újság, Egyetértés, Budapesti Híradó, Az Út, Pesti Napló stb.), 24 összemosva a tudományos érvelést és szempontokat a politikai agitációval. Mindezzel azt is elérte, hogy a kérdés csak politikai ügyként vonult be a köztudatba, 25 s maradt napirenden a hamvak hazahozataláig, de például tudományos kérdésként egyáltalán nem. 1903-1904 ősze között Az óhaj a Rákóczi-szabadságharc kétszázadik évfordulóján rendezett országos ünnep­ségek kapcsán merült fel ismét, melynek központi rendezvénye, a Rákóczi-ereklye­kiállítás 1903. július 26 - szeptember 20 között Kassán volt. 2 A megnyitó után néhány nappal Csanád vármegye törvényhatósága felterjesztette a hamvak hazahozatalának igényét a Képviselőház felé, a kassai kiállításhoz kapcsolva ennek létjogosultságát. 27 Az őszi ülésszakon sorra csatlakoztak előterjesztésükkel a vármegyék és a szabad királyi városok a szegediekhez, azzal a kitétellel, hogy a Képviselőház utasítsa a kor­mányt a konkrét lépések megtételére. 28 A legélesebb hangot a debreceniek 1903. októ­ber 5-én kelt, 19 oldalas felirata ütötte meg. 29 1903-1904-ben 72 felirat és interpelláció érkezett a kormányhoz a képviselőházi tagoktól a szabad királyi városok és a várme­gyék követelését tolmácsolva. 30 Ezek között első ízben két felirat a II. Rákóczi Ferenc fejedelmet diszponáló, 1717. évi 49. törvénycikk 2. paragrafusának eltörlését is köve­telte. 31 A Liptó vármegyeiek a sírok gondozatlanságán háborodtak fel, és azon, hogy „az évtizedek óta tartó közóhaj ellenére a mai napig semmi sem történt". 32 A beérke­zett törvényhatósági feliratokról megállapítható, hogy nagyobbik részük (a 72-ből 22 Lásd a 16. sz. jegyzetet. 23 MOL K 26. 684. cs. 7931. M. E. 1896. Fol. 8-9. - A törökországi eseményekre történő utalás: 1894­ben kitört az örmény felkelés, melyet a központi hatalom a kurd csapatokkal veretett le; a felkelésnek csak 1896-ban tudtak véget vetni. 24 Vö.: R. Várkonyi 1961. 403-477. 25 Uo. 278-279. - Mindezt alátámasztja, hogy például 1896-ban Bercsényi hollétét még nem sikerült tisz­tázni, de az ő hamvainak a hazahozatalát is már ekkor eldöntött tényként kezelték. MOL K 26. 684. cs. 7931. M. E. 1896. Fol. 9-10. 26 Katalógusa: Mihalik József (szerk.): A kassai Rákóczi-ereklye-kiállítás lajstroma. (2., bővített kiadás.) Kassa, 1903. 27 MOL K 26. 682. cs. 4931/904. M. E. A felterjesztő irat: 410. kgy. 6958. iktatószámon érkezett. Szeged, 1903. augusztus 3. Fol. 1-2. 28 Uo. 4931/904. M.E. Fol. 3-4. 29 Uo. Fol. 1-19. Feliratuk a 21704/667. kgy. iktatószámon érkezett. - Előzőleg Debrecenben 1903. május 22-én díszközgyűlést tartottak, melyen a feliratot megfogalmazták. Uo. 4931. M. E. 1904. Fol. 15. 30 Uo. Fol. 1-158. 31 Uo. 4932. M. E. 1904. Fol 1-11.; 4931. M. E. 1904. Fol. 30-32. 32 Uo. 4931. M.E. Fol. 21.

Next

/
Oldalképek
Tartalom