Hausner Gábor - Kincses Katalin Mária - Veszprémy László szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 5. (Budapest, 2002)
TANULMÁNYOK - HERMANN RÓBERT: Schweidel József aradi vértanú élete és utolsó írásai
ezáltal sikerült csekélyebb erőnket gyöngébb állomása felé felhasználva, azt veszteséggel visszaverhetnünk." 38 Miután Móga János fővezér a Sándor-huszárokat nem említette meg hadijelentésében, Csány László külön felhívta ifj. Pázmándy Dénes, a képviselőház elnöke figyelmét, hogy ,JEz rosszul történt, és rossz vért okoz. A Sándor-huszárok sem tanúsítottak kevesebb erélyt és hősiséget másoknál, azért méltóztassál módot találni a dolgot kiigazítani, talán lehetne egy utónyomattal segélleni a bajon. Nem jó lenne a rossz benyomást meghagyni." 39 A magyar sereg csak október 3-án követte a bán seregét, meglehetősen óvatosan. Az óvatosság egyik magyarázata az, hogy a beérkezett erősítések ellenére a magyar sereg még mindig jelentősen gyengébb volt a bán seregénél. Másrészt Mógának fedeznie kellett az észak-dunántúli, a fővárosba vezető utakat, úgy, hogy közben dandárai között fenntartsa az összeköttetést. Móga hét hadoszlopra osztotta seregét. A Sándor-huszárok egyik (valószínűleg az alezredesi) osztálya a Teleki Ádám vezérőrnagy vezette 4., a másik két osztály a Franz Begg őrnagy vezette 7. hadoszlopba került. Ez utóbbi oszlopot Móga október 3-án Székesfehérvárra küldte, hogy onnan Mórra vonuljon. Feladata volt, hogy a Kálóz felől közeledő, Kari Roth vezérőrnagy vezette horvát tartalék hadosztály mozgásait is figyelemmel tartsa. Begg kb. 3200 főnyi, 8 löveggel ellátott hadoszlopa október 3-án este már Székesfehérvárott volt, s megjelenésével visszafordulásra kényszerítette az említett horvát hadoszlopot. Az oszlop Roth seregének elvonulása után, október 7-én délben visszacsatlakozott a főerőkhöz. 40 Jellaéic újabb támadásra készült, ezért megállt Mosonnál. Itt akarta megvárni a Felvidékről és Bécsből érkező erősítéseket. Itt érte a hír, hogy az uralkodó Lamberg halálhírét véve, de az ő pákozdi kudarcát még nem, október 3-án feloszlatta a magyar országgyűlést és őt nevezte ki Magyarország teljhatalmú királyi biztosává és az ország fegyveres erőinek főparancsnokává. Október 6-án azonban újabb forradalom tört ki Bécsben, amelynek áldozatul esett Jellacic legfőbb támogatója, Latour is. Jellacic így támasz nélkül maradt, ezért gyors ütemben elhagyta az országot, és Bécs alá vonult seregével. Seregének értéktelenebb részét azonban Todorovié vezérőrnagy vezérletével hazaindította Horvátországba. Ennek üldözésére Móga két hadoszlopot alakított, ezek egyikében Karger őrnagy vezetésével ott volt a Sándor-huszárok két százada is. A má38 Schweidel József levele Kossuth Lajosnak, Debrecen, 1849. május 7. MOL HM Ált. 1849:13500. Továbbá Márki: i. m. 119. 39 Csány László 1848. október l-jén írt levelét közli: Csány László, 1. kötet. 336. Az országgyűlés határozatát közli Beér János - Csizmadia Andor (szerk.): Az 1848/49. évi népképviseleti országgyűlés. Budapest, 1954. 260. 40 Az erre vonatkozó iratokat közli Görgey István: 1848 júniusától novemberéig. - Okmánytár. Sajtó alá rendezte Katona Tamás. Budapest, 1980. (A továbbiakban: Görgey - Katona.) 284-285., 292-293., 298-299., 310. A létszámra lásd Hadtörténelmi Levéltár (a továbbiakban: HL). Az 1848-1849. évi forradalom és szabadságharc iratai. (A továbbiakban: 1848-1849.) 2/209., 216., MOL H 2. Miniszterelnökség, Országos Honvédelmi Bizottmány és Kormányzóelnökség iratai (a továbbiakban OHB) 1848:2103. A hadmozdulatokról: MOL Csány-ir. Iktatott beadványok, iktatószám nélkül, Balogh János, október 4. du. 6., OHB 1848:983., 980. (Kandó Kálmán, 1848. október 7.)
