Hausner Gábor - Kincses Katalin Mária - Veszprémy László szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 5. (Budapest, 2002)

MÚZEUMUNK TÖRTÉNETÉBÓL, ÉLETÉBŐL - LUGOSI JÓZSEF: A Hadtörténeti Múzeum legújabb fegyverkollekciója (1. rész)

1877-ben új töltényt vezettek be, s ezután a két minta egyrészt az 1867 M., a régebbi az 1877 M. új puskatöltény tüzelésére volt alkalmas. Az új tölténnyel a következő minták jöttek létre: 1867/77 M. és 1873/77 M. Werndl-gyalog- és vadászpuskák, 1873 M. és 1873/77 M. különcsapat puskák és 1867 M., 1873 M., 1867/77 M. karabélyok. A Werndl-rendszerü gyalog-és vadászpuskákat a gyalogságnál és a vadászcsapatoknál, a különcsapat puskákat a hadmérnöki, az utászcsapatoknál, kisebb mennyiségben a haditengerészetnél, a karabélyokat a dragonyosoknál, a huszároknál és a dzsidás századoknál (minden dzsidás század 32. katonájánál) rendszeresítették. Az 1873/1877 M. puskákat ezen kívül Montenegróban és Abesszíniában állították rendszerbe. Az 1873/77 M. puska alkatrészei az 1866/77 M.-nál könnyebb készítésűek, így az 1867/77 M. fegyver 300 grammal nehezebb. Az 1867/77 M. zárszerkezet általában olyan, mint az 1873/77 M - ez utóbbi csak tökéletesítése az előbbinek. Szerkezeti különbség, hogy az 1867/77 M. zárhenger nem forog a zártengely körül, hanem a tengely szorosan egybekapcsolva, a závárzat kinyitásakor és becsukásakor a tengelycsapágyban forog. Az 1873/77 M. fegyver zártokjának jobb oldali falában a kivető csapágyházát lemez zárja le. Az 1867/77 M. fegyvertok bal oldali falából a hüvelykivető csavar hiányzik. Mindkét puska faágya egy darabból, diófából készült. Az 1873/77 M. puskának három foglalványkarikája van, amelyek a faágyat a csőhöz fogják. Az 1867/77 M. puskánál az első foglalványkarikát az előágykupak pótolja, ezt a faágyba eresztett és ehhez két facsavarral hozzá erősített csavarral az előágylyukcsavar kapcsolja össze, így az ágyon puskaszíj karikára nem volt szükség. Az 1867 M. és 1873 M. gyalog- és vadászpuskák megkülönböztető jegyei az 1867/77 M. és az 1873/77 M. gyalog- és vadászpuskákkal szemben a töltőűr, az 1867 M. töltény méreteinek megfelelően szűkebb és rövidebb, valamint mindkét minta irányzékosztása 1-1400 lépés (egy lépés a Monarchiában 75 cm volt). Az 1873/77 M., 11 mm-es Werndl-karabély és különcsapat puska az alsó szíjkengyel alakjának kivételével egyforma. Mindkét fegyver a csövön, az előágyon és néhány foglalványon kívül a hasonló mintájú gyalog- és vadászpuskával azonos szerkezetűek. E két lőfegyver és az 1873/77 M. gyalog- és vadászpuska között még a következő eltérések vannak: a zár rövidebb, az előágy rövidebb és vékonyabb, a foglalványrészekből a 2. és 3. puskakarika, valamint a szíjkengyel sarkazatlemez és a hozzá tartozó csavarok hiányoznak, a sátorvas elöl kissé vastagabb, amihez az alsó szíjkengyel van erősítve, a karabélyok felső szíjkengyelének széleit legömbölyítették és a szíjkengyelt bőrrel vonták be. Az 1867/77 M., 11 mm-es Wendl-karabély az 1873/77 M.-tól a következőkben különbözik: a závárzat egyes részei kisebb méretűek, a kakasfark felső vége golyóalakra gömbölyített, az előágykupak tölcsér alakú toldattal rendelkezik, amelybe a tisztítóvesszőt helyezik. Az irányzék és a töltény megegyezik az 1873/77 M. karabélyéval. Az 1873 M. és az 1867 M. 11 mm-es Werndl-karabély és az 1867/7 M. Werndl különcsapatpuska a következőkben különbözik az 1873/77 M. és az 1867/77 M. puskától: - az 1873 M. és az 1867 M. fegyverek töltőüre kisebb hosszának megfelelően rövidebb, a töltővessző kisebb méretű; - az 1873 M. irányzék az 1873/77 M.-hoz hasonló, de az irányzéktalpon a távolságbeosztás 100-500 lépés, a kereten 600-800 lépés;