Hausner Gábor - Kincses Katalin Mária - Veszprémy László szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 5. (Budapest, 2002)

MÚZEUMUNK TÖRTÉNETÉBÓL, ÉLETÉBŐL - LUGOSI JÓZSEF: A Hadtörténeti Múzeum legújabb fegyverkollekciója (1. rész)

41. Orosz 1881 M. legénységi dragonyos sáska, hüvellyel Kengyeles. A penge bal oldalán, a cári sas körül oroszul: ZLA[...] FAB[...]; 1913 g. A markolat szerelékei sárgarézből készültek. A keresztvas bal oldalán, keretben ZLA[...]; alatta 1914 g. A keresztvas alsó részén 5. A feketére festett fahüvely szerelékei sárgarézből készültek. A hüvely felületén, karcolva: 41. N. J. S. Teljes hossza: 897 mm, a penge hossza: 765 mm, a hüvely hossza: 773 mm. Lt. sz.: 2001.429. 1-2. 42. Orosz 1881 M. legénységi dragonyos sáskák, hüvellyel a) Szuronytartós. A penge bal oldalán, karcolva, oroszul: 20 TP. A penge jobb oldalán, karcolva: K 2124. A markolat teljesen alumíniumból készült, festett kopott. A feketére festett fahüvely szerelékei fémből készültek. Teljes hossza: 805 mm, a penge hossza: 660 mm, a hüvely hossza: 828 mm. Lt. sz.: 2001.456. 1-2. b) A penge jobb oldalán: oroszul P; L; Zlatouszt; FAJ3R; ORUZSIJA. A markolat szerelékei sárgarézből készültek. A fekete bőrrel bevont fahüvely szerelékei sárgarézből készültek. Lt. sz.: 2001. 491. 1-2. 43. Orosz tüzérségi kindzsál (XX. század eleje), hüvellyel A penge bal oldalán az orosz cári sas körül: ARTINSZKI ZAV.; 1912 g. (oroszul). A penge jobb oldalán a korona alatt: A. Keresztvasa bal oldalán: 6; 43; jobb oldalán: 239. A fahüvely feketére festett, alsó és felső része sárgaréz. Teljes hossza: 590 mm, a penge hossza: 440 mm, a hüvely hossza: 483 mm. Lt. sz.: 2001.401. 1-2. 44. Osztrák-magyar 1837 M. gyalogostiszti szablya, hüvellyel A penge mindkét oldala hadiemblémákkal díszített. Teljes hossza: 965 mm, a penge hossza: 840 mm, a hüvely hossza: 887 mm. A XIX. század első felében a legénységi szablya változásával egyidőben a gyalogság tisztjei részére is új mintákat vezettek be. Az 1837. évi szolgálati szabályzat még mindig kétféle kardot írt elő, az osztrák gyalogság tisztjeinek egyenes formájút, míg a többi tisztnek a szablyát. A magyar gyalogság tisztjeinek korábbi kardformáit az 1811. évi szabályozás rendezte. Az 1827. évi szolgálati szabályzat mindezt megerősítette azzal a kikötéssel, hogy az egyszerűbb kivitelű I. típust - vasszerelékkel - a gránátos- és vadásztisztek viseljék, a díszesebb, aranyozott kivitelű II. típust pedig a magyar gyalogság és a határőr-alakulatok tisztjei. Az 1837. évi szolgálati szabályzat lényeges változásokat hozott, mindenekelőtt megszüntette a markolat aranyozását. Az 1837 M. gyalogostiszti szablya keskeny pengéjének ívmagassága az előírás szerint 60-90 mm volt, a gyakorlatban azonban ezt nem tartották be. A szablyák között a legkülönfélébb változatok adódnak, nem ritka a 130 mm-es ívmagasságú sem. Ami a pengék kivitelét illeti, viszonylag kevés az egyszerű példány. A tiszti szablyák pengéin sokszor látható díszítés és felirat, ami legtöbbször az 1848. március 13-15-i bécsi forradalom emlékére utal. A szablya markolata, az osztrák hadsereg történetében először, hasonló lett a legénységéhez. Egyszerű formájú vaskengyele díszítés nélküli, a hárítóvas aljához két oldalt félkör alakú lapok (rögzítő