Hausner Gábor - Kincses Katalin Mária - Veszprémy László szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 5. (Budapest, 2002)
TANULMÁNYOK - GALVÁN KAROLY: ResnitsekJózsef és Scholl Miklós. "hangász kari mesterek" a cs. kir. 32. gyalogezrednél
volt: a Miskolcon született József és a pesti Terézvárosban született Károly. 17 Mindkét fiú katonatiszti pályára lépett. József altábornagy lett és báróságot kapott, ennek fia volt Emil Resnitsek (1906-1945), a zeneszerző és karmester. 18 Károly ezredesként ment nyugdíjba. Amikor József fiuk megözvegyülve 1850-ben újra házasodott, személyi lapjába apjáról azt írták be, hogy „az elhunyt Joseph Reznizek háztulajdonos bécsi polgár, valamint a cs. kir. herceg Wasa ezred karmestere volt". 19 Reznitseknek a 32-esekhez fűződő utolsó személyi vonatkozású irata egy tanúsítvány, amelyet Scholl Miklós írt 1819 májusában. Eszerint Resnitsek nem karmesterként, hanem oktatóként tevékenykedett az Eszterházy-ezred növendékeinél. 20 Valószínűleg ez a dokumentum abból az alkalomból készült, hogy Reznitsek a 60. sorgyalogezredhez távozott. A Rákóczi-mars szerkesztője vagy szerzője: Scholl Miklós A különböző zenei lexikonok 1 tanúsága szerint „Scholl Miklós katonakarmester, Scholl Károly bécsi fuvolaművész a Hoftheater zenekari szólistájának fia, a pesti Eszterházy-gyalogezred karnagya a XIX. század első évtizedeiben, Bonyhádon született, s 1822 körül Pesten hunyt el." 22 Major Ervin zenetörténész 1936-ban azt írta, hogy Bonyhádon végzett kutatásai nem hoztak megerősítést a születés helyére illetve idejére nézve. 23 Végül Scholl leendő házasságával kapcsolatban közölt adatot Isoz Kálmán. 24 1862-ben a „Zenészeti Lapok"-ban cikkek és levelek sokasága jelent meg arról, hogy ki volt a Rákóczi-induló szerzője. Brauer Ferenc, a pesti belvárosi templom akkori „regens-chori"-ja - nevezte meg először az induló szerzöje-szerkesztőjeként Scholl Miklóst, az Eszterházy-ezred egykori híres karmesterét. 25 Ugyancsak e lap hasábjain jelent meg Kocsi Jánosnak, a Nemzeti Színház nyugalmazott klarinétosának visszaemlékezése. „A herceg Eszterházy ezrede, 1816-n tért vissza Pestre Franciaországból. Az ezred zenekarának karnagya akkoron Scholl Miklós volt, én pedig a zenekar első síposa s egyszersmind hangjegyírója s másolója." Továb17 „(Josephus) Josef Reznitsek - Elis. Mühlbacher (Cath) Musicus Regiminis Eszterhaziani." Magyar Országos Levéltár (a továbbiakban: MOL) Miskolc - Mindszent plébánia kak. 1812. Mártii 26. Fol. 331. - „(Carolus Boromaeus t. 1.) Josephus Reznitsek Capelmeister penes Eszterhazianum Regimen Eüsabetha Mühlbacher." MOL A 94. Bp.-Terézváros kak. 1814. július 15. Fol. 762. 18 „Reznicek, Emil Nikolaus von Wien, 4. Mai 1860., t Berlin, 2. August 1945. Sohn des FeldmarschallLeutnants Joseph Freiherr von Reznicek." Suppan, Wolfgang: Das neue Lexikon des Blasmusikwesens. (3. kiadás.) Freiburg-Tiengen, 1988. 294. 19 „Her Joseph, k.k. Oberst und Commandern des E. H. Leopold 53 Linien Infanterie Regiments, Sohn des verstorbenen Joseph Reznizek, behaussten Bürgers in Wien, und Kapellmeisters des k.k. Infanterie Regiments Prinz Vasa, und der Frau Elisabetha geborene Mühlbacher dessen Ehegattin noch am Leben." - Haus- Hof- und Statsarchiv, Kriegsarchiv. Trauungsbuch d. Infanterie-Regiments Nr. 53. Tom. 1. Jahr 1850. Pag. 5. 20 MTA, Zenetudományi Intézet, Major Ervin Gyüjteménve. Fond 2/455. 21 Uo. 22 Lásd a 6. sz. jegyzetet. Valamint: Brockhaus - Riemann: Zenei Lexikon. 3. kötet. Budapest, 1985. 23 Major Ervin: A magyar katonazene történetéhez. In Molnár Imre (szerk.) A Magyar Muzsika Könyve. Budapest, 1936. 105. 24 Isoz Kálmán: Adalék Scholl Miklós életéhez. Zenei Szemle, XII/5-7. 1928. július-szeptember. 156. 25 Bräuer: Die Entstehung des Rákóczymarsches. Pester Lloyd, IX/43. 1862. február 21. Fordításban megjelent: Zenészeti Lapok, 11/22. 1862. február 27. 169-170.
