Hausner Gábor - Kincses Katalin Mária - Veszprémy László szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 5. (Budapest, 2002)
TANULMÁNYOK - SALLAY GERGELY: "Az érem művészet aprópénze. "Propaganda az Osztrák-Magyar Monarchia világháborús numizmatikájában
kiadott kitűzőt is, amelyen a tízparancsolat két kőtábláját láthatjuk héber írásjelekkel (készítője az Arkanzas Sterk volt). 182 (Lásd a 4. képet.) Egy másik alkalmi jelvénytípus - a Sebesültek Érméhez hasonló módon - számot adott a katona sebesüléseiről. 183 A jelvényeken a jogállamiság ábrázolására gyakran használták a különféle címereket. Az osztrák és a magyar kis- és középcímer (olykor hibás) ábrázolása mellett feltűnt az 1915-ös és az 1916-os - „a két állam közös intézményeinek használatára szolgáló" 184 - osztrák-magyar kiscímer is, amelyeknél az osztrák és a magyar kiscímert a Habsburg-Lotharingiai ház címere köti össze. A két közös kiscímer között a különbséget az 1916. március 2-iki királyi kézirattal a magyar kiscímer pajzsába ékelt, ezüsttel és vörössel 19-szer sakkolt, harmadik mező (az ék) jelenti, amely Horvátország önállósága felé tett lépésnek is tekinthető. 185 Jellemző a jelvények naprakészségére, hogy a címerváltozás feltűnik rajtuk, s ez annak is a jele, hogy a Monarchia nagyközönsége igényelte a dualista állam szövetégi mivoltának szimbólumok általi megjelenítését. A Központi Hatalmak összefogását szintén érzékeltették a jelvények címerei. A cs. és kir. 44. gyalogezred jelvénye például mindegyik antant ellen fegyvert fogó állam címerét vagy címeralakját egymás mellé helyezi. 186 Címerpajzson jelenik meg az a figyelemre méltó jelenség is, hogy 1915-ben a cs. és kir. 2. (brassói), 51. (kolozsvári), 62. (marosvásárhelyi), 63. (besztercei), 64. (szászvárosi) és 85. (máramarosszigeti) gyalogezredekből létrejött a cs. és kir. 103. gyalogezred. Az érzékletes jelvény pajzsát - lévén szó erdélyi alakulatokról - magyar jelképek, a turul és a nemzeti színű szalag keretezik. 187 (Lásd a 3. képet.) Végül szimbólumértékünek tekinthetjük azt is, hogy sok közös hadseregbéli jelvény többnyelvű felirattal került kibocsátásra. Ennek oka egyértelműen a legénység vegyes nemzetiségi összeállítása, célja pedig az ebből esetlegesen támadó konfliktusok lehetőségének minimálisra csökkentése volt. így a cs. és kir. 72. (pozsonyi) gyalogezred jelvényén a következő háromsoros felirat jelent meg: GLAUBE AN DIE HEIMAT UND SIEGE! / MINDENT A HAZÁÉRT! / VECNOU SLÁVON VENCI VERNY BOJ! 188 Felmerül a kérdés, hogy melyik nemzetiség készíttette a kitűzőt, hiszen a fordítások nemcsak pontatlanok, de a cseh nyelvű értelmetlen is (a gyártmányról tudjuk, hogy Bécsben készült). A cs. és kir. 23. „Arz-Jager" tábori vadászzászlóalj ugyancsak bécsi gyártású jelvényén szintén háromnyelvű felirattal találkozunk: HÜ (sic!) MINDHALÁLIG / TREU BIS IN DEN TOD / CREDINCIOS PÁNÁ LA MOARTE. 189 A pancsovai (Bánát) illetőségű 190 vadászzászlóaljban természetesen románok is szolgáltak, a harmadik sor tehát magyarázatot nyer, a legérdekesebb mégis az, hogy a jelvényen Arthur Arz osztrák-magyar gyalogsági tábornok neve fémjelzi az alakulatot, holott ő mint a cs. és kir. 1. hadsereg parancsnoka, a Románia elleni hadműveleteket vezette Erdélyben 1916. augusztus 28-tól 1917. februárig. A jelvény - ennek tükrében - 1916 nyara előtt készülhetett, s a név182 HTM Numizmatikai Gyűjtemény, lt. sz.: 5549/É. 183 HTM Numizmatikai Gyűjtemény, lt. sz.: 4220-4225/É. 184 Révai Nagy Lexikona. XIV. kötet. Budapest, 1916. 889. 185 A magyar kiscímert a 3755/1895. és a 3970/1915. M. E. rendelet, az osztrák-magyar közös kiscímert a 3969/1915. M. E. rendelet és az 1916. március 5-i uralkodói kézirat határozta meg. 186 HTM Numizmatikai Gyűjtemény, lt. sz.: 1628/É. 187 Uo. 2672/É. 188 Uo. 2650/É. 189 Uo. 6835/É. 190 Magyarország tiszti czím- és névtára, 1915. Budapest, 1915. 653.
